A Nap járásának megfigyelése táplálta az aztékok millióit

A spanyol hódítás előtt mintegy 3 millióan laktak a mai Mexikóváros környékén, a Mexikó-völgyben, e népesség pedig igencsak hatalmas volt ebben a korban (ugyanekkor a spanyol Sevilla mindössze 50 ezer lakosú volt). Ennyi embert táplálni nem volt egyszerű feladat, különösen a régióra jellemző száraz tavasz, és monszunszerű esőzésekkel járó nyár miatt fontos volt pontosan ismerni az évszakok járását. A túl korai vagy kései vetés katasztrofális következményekkel járt volna – számolt be a Kaliforniai Egyetem (Riverside) az újonnan, a PNAS folyóiratban közzé tett kutatási eredményről.

Bár a naptár használatáról már a spanyol hódítás idején beszámoltak, azt azonban nem értették, miként is voltak képesek nagy pontosságot elérni vele az aztékok. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a Mexikó-völgyet körbefogó hegyek szolgáltak alapul ehhez, a Nap járását az egyes hegyekhez viszonyították, így a hegyek sora mintegy napmegfigyelő obszervatóriumként funkcionált.

„Arra jutottunk, kellett lennie, a megfigyeléshez használt, egyetlen pontnak, ahol minden nap megnézték, hol kel fel a Nap, és ebből megállapították, az év mely napján járnak” – magyarázta Exequiel Ezcurra, a kutatás vezetője. A kutatók számos korabeli feljegyzést vizsgáltak át, hogy kiderítsék, hol is lehetett ez a megfigyelőpont. A szövegekben a Tlaloc nevű, a völgy keleti peremén lévő hegytető szerepelt, ezért felmérték a többi heggyel együtt. A Tlaloc tetején egykor egy templom és egy kövezett út is állt, és csillagászati szoftver segítségével a kutatók igazolták, hogy ezen út végéről nézve az azték újév napján, február 24-én a Nap pont a templom felett kelt fel.

„Az elképzelésünk szerint az egész Mexikó-völgyet felhasználták, a műszerük maga a völgy volt, és tudták, az ültetés idejéhez a Sierra mely pontja felett kelt fel a Nap” – mondta Ezcurra.

Bár sokan ma is úgy gondolják, hogy a jól ismert azték „napkő” egy naptár volt, azonban mára világossá és régészeti körökben is elfogadottá vált, hogy szó sincs ilyesmiről, az kizárólag rituális célokat szolgált. „Gondoljunk rá úgy, mint egy emlékműre, mint Nelson admirális szobra a Trafalgar téren, vagy a Washington D.C.-ben álló Lincoln emlékmű” – tette hozzá Ezcurra. A kutató elmondta, ugyanazt a célt számos módon elérhetjük, és nem is kell mindig a legmodernebb technológiára támaszkodnunk ehhez. Az aztékok legalább olyan jók, de inkább még jobbak voltak az időmérésben, mint a kor európai emberei, csak épp a saját módszereiket használták ehhez.

A kutató elmondta azt is, hogy a hegytetőt és az egykori azték Nap-obszervatóriumot ma is használhatjuk, azonban nem a naptár, hanem a klímaváltozás megfigyelésére. Az erdők a hegy oldalán az 1940-es években még a hegytető alatti térségben éltek meg, mára azonban felkúsztak a tetőig annak következtében, ahogy a völgyben nőtt az átlaghőmérséklet.