Királyi menyegzőt tartottak Budán

Mátyás király emlékét számos monda és népmese őrzi, uralkodását azonban vegyesen ítélte meg az utókor. Kevéssé ismert azonban róla, hogy a „törökverőként” elhíresült Hunyadi János fia többször is házasodott. Elsőként Cillei Ulrik magyar főúr, a Boszniai Királyság trónörökösének lányát, Cillei Erzsébetet jegyezte el, amit a korabeli szokásoknak megfelelően a szülők intéztek. A menyasszony azonban hirtelen elhunyt 1455-ben. A leendő király nem késlekedett sokáig: pár év múlva nagybátyja, Szilágyi Mihály megegyezett a Magyarország nádoraként szolgáló Garai Lászlóval, hogy Mátyás feleségül veszi Anna lányát, ám közben Mátyás is egyezséget kötött Podjebrád György cseh királlyal, hogy nőül veszi az uralkodó lányát, Katalint. Végül az utóbbi frigyre került sor 1463-ban, ám a feleség egy év múlva belehalt a gyerekszülésbe.

Mátyás dinasztikus okokból azonban szeretett volna gyorsan újranősülni. Politikai, külpolitikai és diplomáciai módon kereste új hitvesét, de közben állítólag nem vetette meg a kalandokat sem. Így ismerkedett meg 1470. évi bécsi látogatásakor egy steini gazdag polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával, akit Budára is magával vitt; ebből a kapcsolatból született 1473. április 2-án Corvin János (akit később a király törvényesített). Mátyás azonban továbbra is egy királynét keresett maga mellé, akit egy év múlva meg is talált aragóniai Beatrix személyében. A frigyre áldását adta I. Ferdinánd nápolyi király, az egyik legelőkelőbb európai királyi ház leszármazottja. Beatrix 1476. december 10-én találkozott először Mátyással, majd 12-én koronázták királynévá.

Bonfini így számol be a jegyespár, menyegző előtti találkozásról: „A király Székesfehérvárig ment elé a főurak és nemesek nagy sokaságával, hogy ott fogadja először a királynét, s mint illő volt, mielőtt a házasságot megkötik, ott ünnepélyesen megkoronáztassa, azután pedig Budán menjen végbe az esküvő. Minden a megállapított terv szerint történt. Mikor Mátyás megtudta, hogy felesége a nyolcadik mérföldkőhöz közeledik, páratlan pompával, a főurak díszes lovasságával nyomban elé nyargalt. Derűsen, s mindkettejük méltóságához illően fogadta a szüzet. Az első mérföldkőtől vörös posztóval takart úton vezette be a városba Beatrixot. A népeknek olyan nagy ujjongása, trombiták, dobok zengése közepette történt ez, hogy elhiggyétek, az ünnepi látványosság felülhaladott minden emberi elképzelést.
Nagyban hozzájárult Magyarország öröméhez Beatrix boldog, vidám tekintete. Szép homloka, ívelt szemöldöke, telt halántéka, pirosló orcái, derűs szeme, szabályos orra, gyönyörű ajka úgy betetézte ritka báját, hogy alakja, tartása Venusra, szemérmetessége Dianára, okossága és ékes beszéde Pallasra emlékeztetett mindenképpen.”

Ezután december 22-én nagy pompával megtartották az esküvőt Budán. A királyra nagy hatást gyakorolt a feltűnő szépségű, intelligens és nagy műveltségű itáliai hölgy, aki gyorsan megtanult magyarul is. Mátyás egyre inkább uralkodótársként tekintett ifjú feleségére, közös gyermekük azonban nem születhetett, ezért az uralkodó Corvin Jánost jelölte ki örökösének.