A hazai tudományosság és nevelésügy egyik úttörője

Apáczai Csere János az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, az úgynevezett karteziánus (René Descartes francia filozófusnak és követőinek a filozófiai tanítása a racionalizmust emelte mindenek fölé) ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

A magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára 1625. június 10-én született a mai Románia területén található Apácán. Alaptanulmányai elvégzése után püspöki ösztöndíjjal tanult tovább holland egyetemeken, ahol teológiai doktorrá avatták 1651-ben. Hazatérve először a gyulafehérvári kollégiumban kezdett el tanítani, ahol haladó pedagógiai eszméivel sok embert, köztük II. Rákóczi Ferenc fejedelmet is magára haragította. Egy időre félbe kellett szakítania ezért tanítói pályafutását, ám támogatói segítségével később visszatérhetett hozzá. A kolozsvári református iskola igazgatójaként elképzelései egyre több követőre találtak, ami lendületet adott neki ahhoz, hogy egy korszerű tudományegyetem elindításán munkálkodjon.

„De mi haszna, ha könnyes szemmel csupán szemlélem a távolból hazám áldatlan sorsát? Orvosság, orvosság! – azt kell keresni ide! Ha egyszerre öt vagy hat házba belekap a tűzvész, az emberek ide-oda futkosnak, a lángok közé rohannak, hogy valamit kimentsenek a tűzből. Egyesek a háztetőkre másznak, és vízzel oltják a tüzet, mások a házból hordják ki az értékes holmit. Nem nagyon törődnek akkor sem az alvással, sem az éhséggel! Ez a látvány lebegett a szemem előtt éjjel-nappal, és olyan hevesen kínozta lelkemet, hogy gyakran elűzte szememről az álmot, elvonta figyelmemet a tanulástól, és minden gondolatomat az a vágy foglalta le, hogy segítsek szülőhazámon. Ezért nekidühödtem az írásnak, és – első kísérletképpen – hozzáláttam, hogy mindenfajta tudományágból magyar nyelvre fordítsak valamit… Ezért erősen föltettem magamban, hogy ha a jóságos és hatalmas Isten néhány esztendő elteltéig megnyújtja és meghosszabbítja életem fonalát, nem halok meg addig, míg magyar nyelven nem közlöm a magyarokkal az összes tudományokat. Hozzákezdtem tehát egy új könyv megírásához, melyet tárgykörének egyetemessége miatt paszoptronnak (Pasoptron – Mindet mutató tükör), szerk.) neveztem, és ezt a következő módon terveztem el: A jobb hírű szerzők alapján azokat a dolgokat, melyeket legszükségesebb tudni, és amelyek hasznosak az emberi életre, előbb természetes sorrendbe szedem, és táblázatokba foglalom, hogy miután így latinul az egészet elrendeztem, azután könnyebben átültethessem azt egy másik nyelvre: a tudomány számára teljesen idegen magyar nyelvre” – írja Apácai Csere János az 1655-ben megjelent Magyar Enciklopédia című művében, ami az első magyar nyelvű tudás- és ismerettár.

1656-tól a kolozsvári tanintézet vezetője volt. Fiatalon, harmincnégy esztendős korában, 1659. december 31-én hunyt el tüdőbajban.