Aranka, Jeromos2023. február 08., szerda
Kultúra

Fűtési rendszerek a várkastélyokban

2023.01.04.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Témánk szempontjából az ablaküveg elterjedésének fontos szerepe volt, így megnézzük az elterjedése előtti és utáni helyzetet a főúri világban.

Először a 14-15. században a királyi, majd a főúri udvarokban jelentek meg cserépkályhák, amik aztán egyre terjedtek. Ezek jobbára mázoltak – csak néhány esetben mázolatlanok. Előbbi változatban csak a kiváltságosok engedhették meg maguknak a fűtőberendezést, míg a matt cserépkályhákat kevésbé tehetősek is beépíttették. Iméntieket úgy kell elképzelni, mintha virágcseerpeket helyeztek volna el egy kemence oldalában. Éppen innen a név: szemes kályha.
Forrás: Sarusi István

 

Általános használatra, Európa különböző területein, más és más időszakban terjed el az ablaküveg. „Kelet-Európában a 15-16. század környékén vált általánossá a használata. Ez erősen függött az illető család anyagi helyzetétől, mert az üveg a középkorban meglehetősen drága portéka volt – tudjuk meg Szibler Gábor, történésztől.

Ólomüveg-ablakok: bár méregdrágák, mégis hőszigetelés szempontjából a legnagyobb előrelépést jelentették.
Forrás: Sarusi István

Többnyire Velencéből hozatták az üveget a korabeli tehetős családok. Ez a gyártási költségeken felül még a szállítás díját is magában foglalta, ráadásul a középkorban még nem tudtak nagy üvegtáblákat gyártani. Gyakran alkalmazták az úgynevezett ólomüveg-készítés technikáját.” Ezekben az ablakokban kis fémkarikák fogták körül a vastag, átlátszatlan üvegszemeket. Ilyeneket régi várakban is láthatunk még, bár védelmi szempontból ezek nem voltak hatékonyak. Sőt! „Ostromhelyzetnél, ahogyan az Egri csillagokból emlékszünk, Dobó először a vár fazsindelyes tetejét szedette le a gyúlékonysága miatt, mikor megjelentek a közelben a törökök. Ugyanez a helyzet az üvegtáblákkal is: sérülékenységük mellett még balesetveszélyesek is, így kevésbé alkalmazták őket erődítésekben” – mutat rá Szibler Gábor eme praktikus okra.

Amíg nem ismerték az ablaküvegezés technikáját, addig a középkorban télire bedeszkázták a nyílásokat, amivel teljes mértékben besötétítették az épületeket. Bár nyáron eltávolították az ablaktáblákat, ám olyankor meg a szél fújta keresztül a helyiséget. „Áthidaló megoldásként állati hólyagokból készült felületekkel próbálkoztak, de ezek is sok fényt elvettek a bent tartózkodóktól” – tudjuk meg Szibler Gábortól.

Nem mindig éltek át zimankós teleket a középkoriak sem. Tehát alkalmasint az ablaküveg megléte is szükségtelennek bizonyult. Erre vonatkozóan Gábor az alábbiakat osztja meg velünk: „az érett középkorban, kb. 1000-1400 között viszonylag meleg volt Európában. Ez nem csupán a különböző földművelési formákat, így a háromnyomásos gazdálkodást tette lehetővé, hanem az enyhe teleknek köszönhetően azt is, hogy ne kerüljön előtérbe az ablaküregek befedése. Aztán egyszer csak, a 14. század közepén jött egy hideghullám. Ennek következtében nagyon korán, októberi havazással köszöntött be a tél, ami március-áprilisig kitartott. Ekkor vált égetővé az ablaknyílások beüvegezésének problémája.”

A 13. század végén épült angliai Stokesay kastély kandallója.
Forrás: DeAgostini/Getty Images

A helyiségek lezárása mellett a fűrésről is gondoskodni kellett. Nézzünk milyen eszközöket  használtak annak idején! Általában kandallókkal fűtenek a középkori várakban, de később már megjelennek a cserépkályhák is. „Nagyon sok régészeti lelet támasztja alá azt, hogy a visegrádi, vagy a Budai vár Zsigmond-kori palotájában már a 14. században is építettek be kályhákat” – említi Szibler Gábor. Ezek szépen ékített, befelé szűkített tölcsér alakú kályhaszemek, amik nagymértékben megnövelték a hőleadási felületet. Ám még ezzel együtt is – pláne a kandalló – csupán a körötte lévő pár négyzetméteren fűtötte fel a levegőt. Ez roppant alacsony hatékonyságú. Ugyanakkor a kastélyokban azért nem lehetett a ma megszokott helyére – az ablak alá – tenni a fűtőtestet, hogy kint tartsa a hideget, mert akkortájt hátulról tüzeltek a főúri kastélyok kályháiban. Másrészt pedig az ablakkal átellenes oldalon való elhelyezéssel adódott lehetőség a füst elvezetésére a kéményen keresztül. Nem csoda, ha nyáron is fűteniük kellett a várat, kastélyt, természetesen fával.

Kályhaszekrény: a 18. századi kastélybelsőkben a kályhával átellenes oldalon helyezték el ezt a tüzelőberendezést.
Forrás: Sarusi István

„Fűtőszenet csak a 18. század végét követően ismertek a korabeli társadalmi ranglétra csúcsán állók. A gyenge fűtőértékű fa irreális mennyiségben való eltüzelését csak bizonyos helyiségek melegen tartásával ellensúlyozták. És, hogyan dőlt el, hol csiholtak meleget? Ott, ahol reprezentáltak: az étkezőben, a vendégfogadás helyén mindenképpen fűtöttek. Viszont a kiszolgáló (mai nevén szociális) helyiségeket is fűtötték. Momentán a pozsonyi vár koronaőrző tornyában és Sárváron is a várkastély aulájában az őrség ülőfülkéinél alakítottak ki kandallókat. Figyeltek rá, hogy ne fagyjanak oda a védelmet biztosító katonák – mondja Gábor, majd így folytatja: Bármilyen meglepő, de a hálószobákat nem fűtötték. Annak ellenére sem, hogy mezítelenül aludtak. Meghűlés ellen számos rétegben tettek magukra paplant, dunnát vagy éppen előmelegített téglákat, parázzsal teli fémedényeket helyeztek a matracokba vagy azok alá. De a baldachinos ágyak is segítettek valamelyest kellemesebbé tenni a hűs éjjeleket. Mégpedig azáltal, hogy a behúzott textilek benntartották a meleget. Ugyancsak a hőmegtartást szolgálták azok a több négyzetméteres faliszőnyegek, amiket mondjuk a sárvári várban is megfigyelhetünk” – tudjuk meg a történésztől.

Hőérzet szempontjából már az ólomüveg is előrelépést jelentett, hiszen egy borús napon is fényt eresztett be az épület belsejébe, különösen akkor, ha ténylegesen kisütött a Nap: az ólomüveg nagyítólencse módjára vonzotta be a meleget.

Szibler Gábor eloszlatja azt a tévhitet, miszerint a középkori ember nem fürdött. „Igaz, nem olyan rendszerességgel, mint mi, de fürödtek. Éppen ez is egy újabb fűtési trükk. Úgymond fürdőházakat hoztak létre, amik a mi fürdőszobáinknál jóval nagyobb méretűek. Oda behelyeztek egy nagy méretű dézsát, amit forró vízzel töltöttek meg. Gondoljunk bele, hogy ha ez a terem hermetikusan le van zárva (az ablaktáblákat betették, esetleg még szalmával és egyéb tömedékekkel teljesen leszigetelték a nyílásokat), akkor ott már keletkezik annyi gőz, hogy a bent lévő 10-20 ember egyike sem fázhatott.”
Napközben pedig mindahányan vastag ruhába öltöztek, ahogyan a 16. századtól láthatjuk is a főurakat a róluk készült festményeken. Szükségük is volt a réteges öltözködésre, hiszen mint a szakember mondja: a vár belső, fűtetlen pontjain 15-16 Celsius-fok uralkodott.

Akár építettek be ablakot a várba, akár nem, a falvastagság is – a védelmi és statikai célon túlmenően – szerepet játszott a hő bent-, ill. kint tartásában. Csakhogy ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy nagyon nehéz volt felfűteni a falakat, amik későn melegedtek át és hamar hűltek ki.  A falakat ugyanis vulkanikus kőzetből, terméskőből vagy mészkő építették, ezek pedig nem arról híresek, hogy meleget árasztanak. Ritkán, főként alföldi, síkvidéki területeken épültek téglavárak – így Gyulán vagy Sárváron. Ezeket már hatékonyabban lehetett felfűteni.”

Durva fogászati beavatkozást vállalt a 17. századi nő

Durva fogászati beavatkozást vállalt a 17. századi nő

Anne d'Alègre a 16-17. századi francia elit tagja volt, élete viszont nem volt mentes a viszontagságoktól.

Római kori maszkot találtak Romániában

Római kori maszkot találtak Romániában

A magas vastartalmú lelet egy, a 2-3. század idején élt katonáé lehetett.

Történelmi helyszín is elpusztult a törökországi földrengésben

Történelmi helyszín is elpusztult a törökországi földrengésben

A gaziantepi vár a Római Birodalom idején épült, de még a 20. században is fontos történelmi szerep jutott neki.

Több ezer éves nyelvet sikerült megfejteni

Több ezer éves nyelvet sikerült megfejteni

Két ősi, Irakban felfedezett agyagtáblát elemezve sikerült megismerni az amorita egyik típusát.

Ókori egyiptomi csata helyszínére bukkantak

Ókori egyiptomi csata helyszínére bukkantak

A Ptolemaida-dinasztia elleni felkelés története régóta ismert, most megtalálták a lázadás egyik csatáját.

National Geographic 2023. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

12 990 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket