Korábban ismeretlen népcsoport nyomára bukkantak Oroszországban

A Szibériai Szövetségi Egyetem csapata egy korábban ismeretlen kultúra kurgánjára bukkant – számol be a Heritage Daily. A halomsírt munkások találták meg, akik egy új temető számára akarták előkészíteni a terepet Krasznojarszk közelében. A bulldózer letarolta a 30 méter átmérőjű, természetes dombnak vélt nyughelyet, a belső sír nagy része azonban fennmaradt. Dr. Dimitij Vinogradov vezetésével 2021-ben kezdődtek meg a tudományos feltárások.

Mint kiderült, a nyughely 50 személy maradványait őrizte. A sírmellékeket egy nagy, szögletes, fával bélelt és nyírfakéreggel befedett verembe tették. A kurgánnak valószínűleg fából épített teteje volt, de ez a munkálatok során elpusztulhatott.

A nyughely nagyjából 2000 éves, és egy korábban ismeretlen, szkíta típusú kultúrához köthető. A szkíták egy lovas, nomád népcsoport volt, amely az időszámítás előtti 7. században kezdett el bevándorolni Közép-Ázsiából a mai Ukrajna és Dél-Oroszország területére. A most feltárt halomsírban többek között gyöngyöket, bronztáblákat, kis méretű szimbolikus tőröket, tűket és kerámiaedényeket temettek az elhunytak mellé. Az egyik legizgalmasabb felfedezés egy olyan tábla, amelyen egy népszerű szibériai szkíta motívum, egy szarvasbika látható.

A kutatók úgy gondolják, hogy a kurgán egy családi nyughely lehetett, amelyet generációkon át használtak, majd lezárták, végül pedig felgyújtották. Ezt bizonyítja, hogy a talajban extrém hőre utaló elszíneződéseket mutattak ki. A szakértők szerint a sír egy átmeneti, általuk teszi kultúrának nevezett csoporthoz tartozott, amelyre már korábban is találtak bizonyítékokat a Tesz folyó környékén és a Minuszinszki-medencében. A kultúra a tagar kultúra ismert területein kívül alakulhatott ki az időszámítás előtti 2-1. században.