Ókori település maradványaira találtak a sivatagban
Az 5000 éves, a mai Omán területén fekvő településre komoly szervezetség és tervezés volt jellemző.
Újabb szezonális feltárást végeztek az északkelet-ománi, sivatagos környezetű el-Gharjein nevű lelőhelyen – számol be az Oman News kormányzati híroldal. A vizsgálatok során egy nagyjából 5000 éves település maradványaira bukkantak. Az ásatást a Kábúsz Szultán Egyetem és az Örökségvédelmi és Turisztikai Minisztérium közösen folytatta Dr. Nasszer Said el-Dzsahvari, az egyetem munkatársának vezetésével.
A megtalált településre komoly szervezettség és tervezés volt jellemző, a lelőhelyen egy tornyot, több szobából álló házakat, egy tömegsírokat tartalmazó temetőt, illetve egyéb épületeket is felfedeztek. El-Gharjein struktúrái meglehetősen nagyok voltak, még egy 600 négyzetméteres épület is előkerült.
A kutatók úgy gondolják, hogy a település vallási jelentőséggel is bírt. Emellett földművelésre, pásztorkodásra, rézművelésre és cserekereskedelemre utaló bizonyítékokat is felfedeztek.
Omán történeti múltja igen gazdag, az ország területén rengeteg régészeti kincs található. Ezek felkutatása az utóbbi időkben különösen fontossá vált az állam számára, korábban például átfogó vizsgálat indult, hogy megismerjék a térség lelőhelyeit.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
