A 20. század divatjának egyik legkiemelkedőbb képviselője

Az árva gyermekkor megpróbáltatásai és egy ügyes üzletasszony sikerei végül egy rendkívüli karaktert alkottak: egy merész, szabad egyéniséget, aki a korát megelőzte. Személyiségét hűséges barátságok és szenvedélyes szerelmi kapcsolatok, valamint a kultúra, a felfedezés és az utazás iránti vágy formálta. A történelem egyik legismertebb divattervezője avantgárd nőként és úttörőként jellegzetes stílust teremtett, akinek életmódja és sokrétűsége végül egy saját, ma már szinte mindenki számára ismert márkát teremtett. Története mára legendássá vált, életének egyes részletei a divatmitológia részeivé váltak; még azok számára is, akiket nem érdekel a divat világa. Nem véletlen, hogy életrajzok, emlékiratok, naplók, filmek, színdarabok dolgozták fel életét.

Gabrielle Bonheur „Coco” Chanel 1883. augusztus 19-én törvénytelen gyerekként született a franciaországi Saumurban, egy szegénykórházban. Korai életéről keveset tudunk. Olyan időszakban és olyan helyen nőtt fel, ahol a szegények életét ritkán dokumentálták. Bár Gabrielle-nek keresztelték el, de ez csak akkor vált „hivatalossá”, amikor a szülei egy évvel a születése után összeházasodtak. Gabrielle öt gyermek egyike volt egy mélyszegénységben élő családban. Épp betöltötte a 12. életévét, amikor anyja tuberkulózisban meghalt. Apja ezután úgy döntött, hogy három lányát árvaházba adja, majd örökre eltűnt. Gabrielle egy szigorú katolikus intézetbe került, az annak megfelelő, kemény szabályokkal, ám ezek semmiféle hatással nem voltak rá; kivéve, hogy fellázadt a fegyelem minden formája ellen és küzdeni kezdett a saját útjáért. Ahogy később sokszor fogalmazott: nem sikerült megtörniük a lelkét, de mindenképpen megkeményítették az elhatározását, hogy a lehető leghamarabb átvegye az irányítást az élete felett. Itt sajátította el a varrás művészetét, amit babaruhák és kelengyék varrásával kezdett 1903-ban a Maison Grampayre vállalatnál – írja a Business of Fashion online portál.

Ha ekkor kérdeztek volna meg egy jósnőt, biztosan sötét és sivár, szomorú életet jósolt volna a fiatal Gabrielle-nek. Ám aki tud egy kicsit olvasni a jellemből és az akaraterőből, az már ekkor felismerte volna egy másik életút lehetőségét. Fiatal lányként is sokan szóvá tették megkapó szépségét, amely később kellemesen kacér stílussal társult, amivel egész életében elbűvölte az embereket. Ez tette lehetővé számára, hogy szinte mindent megkapjon, amit csak akart.

Chanelt a varrás eleinte nem tette maradéktalanul boldoggá, ezért egy időben a színpadi szereplés érdekelte: innen kapta a „Coco” becenevet is, a Qui qu’a vu Coco dans l’Trocadéro? című sanzon éneklése után.
Vagyonos udvarlók rajongták körül, akik segítségével nyitotta meg első üzletét 1913-ban Párizsban, majd jött a következő üzlet Deauville üdülővárosában: a kalapokat és a ruhadarabok korlátozott választékát árusító Chanel boltok végül elkötelezett ügyfélköre alakult ki – emlékszik rá a Met Museum honlapja.

Chanel butikjai virágoztak. Letisztult stílusa, dobozos vonalai és rövidített szoknyái lehetővé tették a nők számára, hogy maguk mögött hagyják a fűzőt. A divattervező saját bevallása szerint nőként nagyon büszke volt arra, hogy más nők számára tervezett ruhákat, és hogy harminckét évesen már hatalmas sikert aratott világszerte.

Chanel saját életstílusa táplálta az elképzeléseit arról, hogyan nézzenek ki, viselkedjenek és öltözködjenek a modern nők. Karcsú fiús alakja és rövidre nyírt haja divattá vált, akárcsak lebarnult bőre, aktív életmódja és anyagi függetlensége. Hamarosan a nők ízlésének kulcsfontosságú döntőbírója lett. Számos üzletet nyitott, új tendenciát indított a saját parfümjének piacra dobásával, közösen dolgozott az ékszertervezőkkel és a divatlapok is felfigyeltek rá.
Egyedül halt meg 1971. január 10-én, 88 éves volt.