A vasút villamosításának úttörője

Hosszú éveket töltött Olaszországban a századforduló idején, ahol az olasz vasút villamosításával foglalkozott. Megalkotott egy működő, háromfázisú villamos vontatási rendszert. 1895 és 1929 között összesen 69 szabadalmat adott be.

„Kandó Kálmán régi nemesi családból származott. Érettségi után, 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését, negyedéves hallgatóként egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte, 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelet. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta. A fiatal mérnök a haditengerészetnél eltöltött egy év katonai szolgálat után a franciaországi Compagnie de Fives-Lille villamos gyár szerkesztési osztályán kezdett dolgozni. Kitűnő képességei már itt is megmutatkoztak: az indukciós motorok méretezésére teljesen új szerkesztési-számítási módszert és eljárást dolgozott ki, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé” – írja Kandó Kálmánról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Kandó Kálmán a diploma és a katonai szolgálat után Franciaországban dolgozott, ahol többek között a Tesla-féle indukciós motor tervezésével és fejlesztésével is foglalkozott. Az itt elért sikereinek köszönhetően hívta vissza Mechwart András, a Ganz gyár akkori vezérigazgatója 1894-ben Magyarországra: arra kérték, hogy szervezze meg a háromfázisú indukciós motorok hazai gyártását. Kandó a tervezési folyamat során jött arra rá, hogy ezeket hasznosítani lehetne a vasúti vontatásban.

„33 éves volt, amikor a Valtellina vasutat 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen felavatták és megnyitották, ez volt Európa első villamosított vasúti fővonala és a világ első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonala, illetve Kandó első önálló fejlesztése. Táplálására az Alpokból lefutó folyók vízi energiájából nyerték az áramot. Még ez év októberében elkészült a Comoi-tó mentén haladó vonal is. A Valtellina sikerét látva látva az olasz kormány, a vasutak államosítása után, 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el a „Sistema Italiana”-nak nevezett Ganz-Kandó rendszerrel. A feladat megoldására megvették Kandó szabadalmát, és amerikai tőkével részvénytársaságot hoztak létre „Societa Italiana-Westinghouse” néven, továbbá egy mozdonygyárat építettek Vado Ligure-ben, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandó Kálmánt kérték fel” – eleveníti fel a magyar mérnök életét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Kandó 1907-től 1915-ig élt Olaszországban és csak az első világháború kitörésekor jött haza. Ezután egy olyan gép kifejlesztésén dolgozott, amelynek segítségével a villamosított vasút az országos elektromos hálózatról működhetett. Emlékirataiban olyan úttörő javaslatot tett a gőzüzemű vasút villamosítására, amivel évekkel megelőzte az akkori műszaki világ kiválóságait.

A széles látókörű, nagy műveltségű és nagy munkabírású, sokoldalú mérnöknek összesen 69 megadott szabadalma volt, amelyek közül a jelentősebbeket több európai országban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban is érvényesítette. Kandó Kálmán 1931. január 13-án halt meg, napjainkban számos oktatási intézmény őrzi nevét és munkásságát.