Egy zűrzavaros időszakban ült össze először az angol parlament

1265. január 20-án az angol parlament megtartja első ülését a Westminster Hallban.

1265 januárjában Simon de Montfort, az egy évvel korábban kirobbant nemesi felkelés vezetője, összehívott egy gyűlést, hogy megvitassák III. Henrik szabadon bocsátását, aki a lewesi csata óta volt fogságban – írja az angol Nemzeti Archívum online portálja.
Az ifjú Henrik már a trónra kerülése idején ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja az apja által elfogadott, a rendi szabadságjogokat biztosító Magna Cartát, amely védelmet nyújtott a nemességnek a királyi túlkapásokkal szemben. Idővel azonban kialakult ellene egy főúri csoportosulás és a Simon de Montfort leicesteri gróf vezette csapat egy fegyveres államcsíny révén átvette az uralmat az ország fölött. A politikai zűrzavar éveiben azonban a nemesek is egymás ellen fordultak és kitört a második báróháború. Az évekig tartó fegyveres konfliktus végén Simon de Montfort állt a királyellenes, arisztokrata koalíció élére.
Miután de Montfortnak hiányzott a legitimitása, ezért 1265. január 20-án egy gyűlést hívott össze a Westminster Hallba, hogy megszerezze a nép támogatását. Részt vettek tehát a bárók és a püspökök, ám egy maroknyi lovag és laikus mágnás is jelen volt, valamint az úgynevezett Cinque Ports azaz a dél-angliai kikötők szövetségének képviselői. A báró bevetett egy mesteri cselt is: meghívta York, Lincoln és más megyék köznemesi képviselőit valamint a városok követeit.
Ezzel az összejövetellel megtartották az első parlamenti gyűlést az angol történelemben, amelyben a közrend képviselői is ott ülhettek a főrendek mellett, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban. A csaták ugyan tovább folytatódtak, végül a király leverte a mozgalmat, Monfort pedig az egyik ütközetben esett el. Idővel pedig a parlamentum intézménye fokozatosan meggyökeresedett.