Újabb leletekre bukkantak az elveszett görög városban
Teneát nagyon hosszú időn át csak mítoszokból és történeti forrásokból ismerték, míg az 1980-as években helyiek meg nem találták az elveszett várost.
Régészek egy csoportja a Teneánál, a görögországi Korinthosz területén folytatott feltárást – számol be a Heritage Daily. A kutatók hosszú időn át keresték az elveszett várost, amely évszázadokig csak görög mítoszokból és történeti forrásokból volt ismert. A települést egyes beszámolók szerint trójai hadifoglyok alapították valamikor időszámítás előtt 1100 körül.
A lelőhelyet 1984-ben, a véletlennek köszönhetően fedezték fel helyiek, akik értesítették a hivatásosokat – mint utóbb kiderült, a nyomok alapján a fosztogatók egy ideje már ismerték a területet. Akkor még csak az volt biztos, hogy egy ősi temető került elő. 2013-ban aztán Eleni Korka vezetésével átfogó feltárás kezdődött, és 2018-ban bizonyosodott be, hogy azonosították Teneát. A helyszín kutatása az utóbbi idők egyik legfontosabb régészeti projektje Görögországban.
A Görög Kulturális és Sportügyi Minisztérium csapata Korka vezetésével a legújabb ásatásokon még részletesebben megismerte Tenea szerkezetét, emellett számos új lelet is előkerült. A szakértők négy kijelölt helyen vizsgálódtak, többek között egy nagy, 156 négyzetméteres, a római korra datálható középületet is megtaláltak. A struktúrát jól megmunkált kövek díszítették, belsejében 18 ezüst- és rézpénzt találtak.
A lelőhelyen fogadalmi szobrocskákat is felfedeztek, egy, a római kori boltok közelében álló épületben pedig további 2100 érmére bukkantak. Ezek többnyire az időszámítás szerinti 5-6. századból származnak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A 145 négyzetméteres, szintén római kereskedelmi központ alatt az archaikus és a klasszikus korra datálható kerámiákat fedeztek fel, de olyan drachmák és fél drachmák is előkerültek, amelyeket az időszámítás előtti 4. században készítettek. Ezek mellett vázákat, lámpákat és állatfigurákat is feltártak.
A romváros nekropoliszában egy római nyughelyet fedeztek fel, amelyhez egy föld alatti kamra tartozik. A sírban változatos tárgyak, köztük egy, az időszámítás előtti 1. században vert korinthoszi érmét, illetve egy Árész istent ábrázoló szobrocskát találtak. A sír egy gyermek maradványait őrizte. A nyughelytől keletre egy 18 méter hosszú falszakaszra bukkantak, úgy tűnik, a Római Birodalom idején ezt átalakították egy ciszterna számára.
Félig az óceánra épült ez a gyönyörű mecset
Több mint 100 ezer hívő, 35 ezer ember alkotása, 50 millió munkaóra: ez Casablanca ikonikus mecsete, a II. Hasszan-mecset.
Kiderült, kik készítették a titokzatos ausztráliai földgyűrűket
Melbourne külvárosában ősi, dombokon kialakított struktúrák láthatóak.
Ősi, nőközpontú társadalmat találtak
Úgy tűnik, a rómaiaknak igazuk volt: a vaskori Britanniában a nők a társadalom fontos szereplői voltak.
Ezért vallhattak kudarcot a Stonehenge építői
Egy új elmélet szerint a Stonehenge építése Britannia egyesítését is szolgálhatta.
Rejtélyes arcot találtak egy ősi ciszternában
A több ezer éves arcot a ciszterna falába faragták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
