Az olasz kereskedő, aki magyar zsidókat mentett meg

Sokáig még a saját családja sem tudta róla, hogy mit tett. Bár olasz kereskedőként érkezett Budapestre, mégis spanyol konzulnak adta ki magát annak érdekében, hogy ezrek életét mentse meg a második világháború során, 1944-ben Magyarországon.

Giorgio Perlasca 1910. január 31-én született Comóban, ám családja hamarosan Padovába költözött. Fiatalon csatlakozott a Fasiszta Párthoz, katonaként Spanyolországban Franco oldalán is harcolt. 1938-ban visszatért Olaszországba, de akkor már eltávolodott az olasz fasiszta eszméktől és a mozgalomtól.
Harmincévesen kinevezték egy jelentős szarvasmarha-importőr cég értékesítési képviselőjévé, majd diplomáciai státusszal utazott Horvátországba, Ausztriába, Magyarországra és Romániába. Állatállományt vásárolt az olasz hadsereg számára, majd 1942-ben Budapestre költözött. Amikor Mussolini 1943 júliusában elesett, minden magyarországi olaszt felszólítottak a hazatérésre. Perlasca nem volt hajlandó egy német fennhatóság alatt álló olasz bábállamba visszatérni, így bujkálnia kellett, majd elkapták és fogolytáborba került – írja a Jewish Foundation for the Righteous portálja.

A táborból barátja, Angel Sanz Briz spanyol nagykövet segítségével szabadult ki, majd spanyol útlevelet kapott.
1944 novemberében Briz elhagyta Magyarországot, és Perlascának adta át a követség ügyintézését. A követségen az alkalmazottak jól ismerték, s úgy tűnt, mintha hivatalosan is ő vette volna át Briz tennivalóit. Nevét Jorge Perlascára változtatta, így lett spanyol diplomata 1945 januárjáig. A követségen maradt fejléces levélpapírok és pecsétek segítségével menleveleket állított ki, gyerekeket mentett meg Eichmann halálvonatáról, voltak olyan zsidók, akiket a határról fordítottak vissza az ő közbenjárására. Hihetetlen bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor nyilas házakból, rendőrségi cellákból szabadított ki embereket, gyógyszereket és élelmet szerzett, és összesen nyolc „védett házat” szervezett. Minden követ megmozgatott célja érdekében, megvesztegette Gera Józsefet, a nyilas párt egyik vezetőjét, felkereste még Vajna Gábor nyilas belügyminisztert is – olvasható a történet a MAZSIHISZ weboldalán.

„Először nem tudtam, mit tegyek, de aztán úgy éreztem magam, mint hal a vízben. Folytattam a védőigazolványok kiosztását, és vigyáztam a zsidókra a spanyol zászlót viselő biztonságos házakban”. Ahogy a közmondás tartja: a lehetőség tolvajt csinál – mondta később Perlasca, amit a HistoryPage online portál idéz.

Azokban a napokban érkezett Budapestre Raoul Wallenberg svéd diplomata és iparos. Perlasca együttműködött vele is. Amikor tudta, hogy a németek sok zsidót szállítanak a megsemmisítő táborokba, társa kíséretében két teherautóval elment a vasútállomásra, ahol egy listát mutatott be azokról, akik eszerint spanyol állampolgárságúak. A németek nem akartak ellentmondani egy konzulnak, így engedték, hogy kiválogassa a „listáról” a zsidókat, akiket aztán épségben eljuttattak a „védett” Duna menti házakba. Giorgio Perlasca a becslések szerint körülbelül 3500 magyar zsidót mentett meg.

Dr. Hugo Dukesz, a Giorgio Perlasca által megmentett zsidók egyike 1945. április 5-én ezt írta:
„Ezen az alkalomból szeretnénk kifejezni annak a több ezer zsidónak a szeretetét és háláját, akik túlélték, köszönhetően az Ön védelmének. Nincs rá megfelelő szó, hogy dicsérjem azt a gyengédséget, amellyel tápláltál minket, és amellyel az időseket és betegeket gondoztad közöttünk. Bátorítottál minket, amikor közel voltunk a kétségbeeséshez. Neved soha nem fog kimaradni imáinkból. Adja meg a Mindenható jutalmadat.”

Giorgio Perlasca a háború után visszatért az olaszországi Padovába, ahol 1992. augusztus 15-én halt meg.