Folyamatosan épül a demokrácia háza
Strasbourg az Európai Unió szíve, itt található az Európai Parlament, ami minden idők legnagyobb üléstermével rendelkezik, az épület mégis befejezetlenül áll, legalábbis kívülről úgy tűnik. Kreatívan üzen nekünk az Unió.
Ugyan Brüsszelt emlegetjük az Európai Unió központjaként, valójában Strasbourgot illeti ez a jelző, hiszen itt dőlnek el a legnagyobb kérdések. Hogy értsük, miért vannak különböző városokban az Unió épületei, meg kell jegyezni, hogy a hármas felosztás az országok közötti szabadságra utal. Az EU tagállamainak kormányfői (azaz az Európai Tanács) 1992-ben hozott döntése alapján a Parlament három helyszínen működik: Strasbourgban (a Parlament hivatalos székhelye), Brüsszelben és Luxemburgban. A három helyszín összesen 29 épülettel rendelkezik. Vannak épületei más tagállamokban is, ahol az Európai Parlament kapcsolattartó irodát tart fenn. A 29 épületből 5 található Strasbourgban, ráadásul egy területen, éppen ezért különleges miliőt kölcsönöz a francia városnak.
A plenáris ülések idején, tehát havonta egy alkalommal lezárják a Parlamentet a turisták előtt, az épület mégsem ürül ki. Mi is egy ilyen időszakban járunk az EU székhelyén. Az év utolsó plenáris ülése során adják át az EU békedíját, a Szaharov-díjat, erre az alkalomra a világ minden pontjáról érkeznek újságírók. Akár Bábel tornya, a fényűző Parlament megtelik különböző kultúrájú és különböző nyelvet beszélő emberekkel, a folyosókon egymást érik a politikusok, képviselők, diplomaták és újságírók. Öltöny és kosztüm, amerre a szem ellát, mégis nagyon izgalmasnak hat ez a zárt világ. Az épület milliós nagyságrendben képes befogadni látogatókat, ennek ellenére tűnik zsúfoltnak.
A Parlament főépületében meglepő módon kevés a mesterséges fény, hiszen az épületet üvegfal borítja. Ha kívülről tekintünk rá, olyan mint egy hatalmas üvegház, amit még nem fejeztek be az építők. Talán túl elrugaszkodottnak hangzik ez a hasonlat, de nagyon találó.
Az üvegfal a tiszta látásra utal, vagyis arra, hogy az EU tagállamai között nincs és nem is lehet semmiféle átláthatatlan akadály. Míg a befejezetlenség a félkész jellegre utal. A tervezők 1999-ben azzal a szándékkel készítettek „félkész” épületet, hogy ezzel szimbolizálják a demokráciát, ami sosem lehet teljes, valamint hogy az „európai projekt” folyamatosan épül. Ezért, ha szemből nézünk a külső épületre, valóban azt hihetjük, hogy még nem készült el teljesen, márpedig több mint 23 éve átadták.
A belső terek is számos szimbólumot hordoznak, ilyen a híres francia íróról, Louise Weissről elnevezett épületrész. Különlegessége, hogy itt található a világ legnagyobb ülésterme, és itt hozzák meg a legjelentősebb határozatokat. Az EU minden tagállamának képviselői elférnek a csaknem 1000 fős teremben, elől a mindenkori elnök és alelnök széke található, mögöttük politikai nézetek szerinti csoportokban a képviselők, míg a karzaton az érdeklődők.
A tagállamok lakosai bármelyik ülésen részt vehetnek, amennyiben előre regisztrálnak, ez nem függ össze a látogatók kizárásával a plenáris ülés alatt. A különbség annyi, hogy aki az ülésre regisztrál, az ülés idején (négy nap) nem tekintheti meg a Parlamentet turistaként, csupán a plenáris szemtanújaként. Az érdeklődők számára minden tagország nyelvén biztosítanak tolmácsot.
A Parlament épületének másik jelentős része Winston Churchillről kapta a nevét, ebben a részben is számos ülésterem található, akárcsak sajtószobák, hiszen a híres brit politikus maga is volt újságíró. A névadás arra utal, hogy az EU tagállamai között is olyan erősnek kell lennie az egyetértésnek, mint az Amerikai Egyesült Államok tagállamai között. Ahogy maga Chuchill mondta: egyfajta Európai Egyesült Államokat kell létrehoznunk. A brit politikusról és a francia íróról elnevezett két hatalmas épületrészt egy zárt híd köti össze, ami a „III” nevű folyó felett vezet át.
Az épület kívülről és belülről is nem várt élményt ad, szinte már illúzióként hat a befejezetlenség, a zöld belső terek és az óriási ülésterem. Ez a hely magán hordozza az EU történelmét, mindazt, ami formált és formálja életünket.
Díjnyertes magyar cipészmester műhelyében jártunk
Egykoron mindennapjaink szerves részét képezték a cipőkészítéssel és javítással foglalkozó suszterek, ma már azonban nemhogy e németes hangzású szó, hanem a cipészmesterek is egyre kevésbé számítanak köznapinak.
Lenyűgöző vaskori kincset talált egy amatőr fémkereső
A kutatók szerint a felfedezés az Egyesült Királyság egyik legjelentősebb vaskori leletegyüttese.
Már 4000 éve is létezett állami bürokrácia
Több száz agyagtáblát tartalmazó ókori levéltárat tártak fel Irakban.
Ritka viking ékszert találtak egy mocsárban
A lelet kiváló állapotban maradt fenn az oxigénszegény környezetnek köszönhetően.
Emberek által elejtett mamutokat találtak
A kutatók egy ausztriai lelőhelyen végeztek újabb feltárást.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
