Rákóczi híres brigadérosa

Pontos adat nincs Béri Balog Ádám születéséről, a kutatások szerinti legvalószínűbb születési dátum: 1665. Halálának napját viszont biztosan tudjuk, 1711. február 6-án végezték ki Budán közel féléves alkudozás után. Maga Rákóczi is kísérletet tett a Pálffy Jánossal folytatott vajai tárgyalások során Béri Balogh Ádám megmentésére, de sem a császári főparancsnok, sem a bécsi udvar nem volt hajlandó kompromisszumra. A brigadéros nem maradhatott életben. A parancsnokok féltek rendíthetetlen erejétől, amivel a seregeket szervezte. Vezetői tehetségét családjától örökölte, akik több generáció óta fontos szerepet játszottak a végvári harcokban, nem volt kérdés, hogy fiukat is katonai pályára szánják.

Fiatalon, húszéves kora előtt harcba szállt az oszmánok ellen, pályafutását a Szent Ligában kezdte, ahol felszabadító háborúkhoz csatlakozott. Hamarosan Csobáncon, majd Sopron és Vas vármegyében teljesített főszolgabírói feladatokat. Soproni tartózkodása alatt házasodott össze Festetics Juliannával, aki élete végégig kitartott férje mellett, hat gyermekük született. A házasság hatással volt Béri Balog Ádám katonai ambícióira, hiába akart a kurucok táborában harcolni, apósa újra és újra visszahívta a birtokra. De a brigadéros nem foglalkozott a gazdai feladatokkal, sorra kudarcot vallott a faddi birtok igazgatásában, ezért visszatért Vas megyébe, ahol megválasztották a rábamelléki járás főszolgabírójának. Ebben az időben részt vett a dunántúli nemesek összeesküvésében (1704), majd végleg a parancsnoki hivatás mellett döntött. Ezután Rákóczi egyik legkitartóbb és leghűségesebb katonája lett.

Aktívan részt vett az ütközetekben, remek hadszervezőnek bizonyult, és bátorságáról minden alkalommal tanúbizonyságot tett. Leírások szerint 1706 novemberében, Győrvár és Egervár közötti csatában a győztes lovasroham élén harcolt, miközben három fejsérülést kapott. Előléptetésre számított, de nem adták meg neki, ő ennek ellenére is buzgón folytatta a katonai feladatok ellátását. Béri Balog Ádám Rabutin tábornok felvonuló csapatai felett is győzelmet aratott. 1708-ban a trencséni kudarc után is kitartó pártfogója volt Rákóczinak. Majd I. József uralkodása mellett már hírhedt brigadérosként szállt szembe az ellenséggel. Megállíthatatlan volt!

Vesztét az egyre fogyó ereje okozta. Béri Balog Ádámot egy csatában Dégnél bekerítették, lovára támadtak, a híres Murzára, aki annyi harc után összeesett a brigadéros alatt. 1710. októberétől fogságban volt, amikor ennek híre eljutott Rákóczihoz, a kuruc vezérkar mindent megtett azért, hogy kialkudja a katona szabadságát, de sikertelenül. A parancsnokot a budai hadbíróság bűnösnek találta, és február 6-án elvették életét.

„Porba hullott a feje egy izig-vérig való szittya-magyar embernek, aki inkarnációja volt a megalkuvást nem ismerő honszeretetnek, a puritán becsületnek, az el nem tántorítható hűségnek, a hazai föld rögéhez, a nemzet szabadsághoz ragaszkodó izzó magyar fajszeretetnek. Tipikus képviselője a bátor magyar katonának: megállani ott, ahova állították, s amint ő mondja, koplalni, fázni, éhezni s ha kell vérezni, sőt elvérezni a zászló becsületéért!” – írja Bodnár István Béri Balogh Ádámról szóló könyvében.
A kurucok bátor hadvezér hírét vitték tovább Béri Balog Ádámra emlékezve, hősi legendája fennmaradt, úgy emlékezünk rá több mint 300 év elteltével, mint a rendíthetetlen katonára.