Történelmi helyszín is elpusztult a törökországi földrengésben
A gaziantepi vár a Római Birodalom idején épült, de még a 20. században is fontos történelmi szerep jutott neki.
2023. február 6-án két pusztító, több mint 7-es erősségű földrengés csapott le Délkelet-Törökországra és Szíriára, a katasztrófában emberek ezrei haltak meg. Az eseményben egy, a Római Birodalom által 2000 éve épített erőd is szinte teljesen megsemmisült – számol be a BBC.
Gaziantep fő nevezetessége az időszámítás szerinti 2-3. században, egy helyi dombtetőre emelt vár. A napjainkban múzeumként funkcionáló komplexum több fala is összeomlott a rengésekben, a törmelék a környező utcákra zuhant. A közelben fekvő Şirvani-mecsetben szintén súlyos károk keletkeztek.
A gaziantepi erődöt az egységes Római Birodalom idején építették fel, majd a 6. században, I. Iusztinianosz bizánci császár korában kibővítették. A 12-13. századi Ajjúbida-dinasztia, valamint az Oszmán Birodalom idején is átalakították, és az 1919 és 1923 közötti török függetlenségi háborúban is fontos szerepet töltött be.
A második, február 6-i, 7,5 magnitúdójú esemény az egyik legnagyobb földmozgás volt, amelyet Törökországban valaha detektáltak. Szíriában és Törökországban is nagyon súlyos károk keletkeztek, a romok sokakat maguk alá temettek.
1700 éves aranykincset találtak
A 141 darab érme között olyanok is akadnak, amelyeken egy trónbitorló római császár portréja látható.
Hatalmas, ősi erőd rejtőzik a Kaukázusban
Egy új vizsgálat alapján a véltnél is nagyobb a mintegy 3000 éves lelőhely.
Nem Kleopátra húgáé a Törökországban talált koponya
A kutatók korábban azt feltételezték, hogy az Epheszoszban feltárt lelet IV. Arszinoéhez köthető.
Ezer éve elásott kincset találtak
Több mint 300 darab érmét tártak fel egy épülő atomreaktornál.
Rendkívül ritka agyagkatonát találtak
Újabb darabokkal bővült az ismert kínai agyagkatonák száma, az egyik figura ráadásul igazi ritkaságnak számít.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
