Szárazság okozhatta az ősi birodalom hanyatlását

Sturt Manning, a Cornell Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban arra jutottak, hogy szárazság okozhatta a Hettita Birodalom összeomlását – számol be a Heritage Daily. A kutatók évgyűrűket elemeztek, valamint izotóparányokat mértek fel.

A hettiták, egy anatóliai nép, a mai Törökország közepén alapított birodalmat, az állam fénykorában Levante és Mezopotámia egy részére is kiterjedt. A hettitákról szóló források többsége akkád, asszír, babilóniai és egyiptomi, a Hettita Birodalom egy időben Egyiptom komoly riválisa volt.

A korábban virágzó állam a bronzkor végén, időszámítás előtt 1200-1190 körül omlott össze. Arról megoszlik a szakértők véleménye, hogy mi állhatott a háttérben, de már korábban is felmerült, hogy környezeti faktorok is hozzájárulhattak a bukáshoz. A friss eredmények alapján a hanyatlást három egymást követő aszályos esztendő hozta el.

Manningék a gordiuszi Midász-sírhalomból vett mintákat elemezték, az 53 méter magas struktúra Ankarától nyugatra fekszik. A részben fából emelt nyughely a legendás Midász fríg király egyik rokonának épülhetett. A struktúra egyik érdekessége, hogy borókából készült, ezen fák pedig igen hosszú életűek.

A fákból paleoklimatikus adatok nyerhetőek ki: az évgyűrűk növekedési mintázata, valamint a szénizotópok aránya egyaránt a csapadékviszonyokról árulkodik. A kutatók megállapították, hogy az időszámítás előtti 13-12. században szárazabbá váltak a körülmények, 1198-96 között pedig három egymást követő év is nagyon aszályos volt.

Ez összhangban van a Hettita Birodalom bukásának idejével. A tartós szárazság élelemhiányhoz, a hadsereg széteséséhez, társadalmi feszültséghez és politikai instabilitáshoz vezethetett, persze elképzelhető, hogy az összeomláshoz egyéb tényezők is hozzájárultak. A korszakban, a bronzkor végén egyébként a tágabb Mediterráneum több meghatározó állama is elbukott.