Gyöngy vagy utánzat?

A híres festményen egy ifjú hölgy hátrafelé forduló arcát látjuk, és felcsillan a fülbevaló, egy csepp alakú gyöngy. De valóban gyöngy volt ez? Nem először kérdőjelezik meg a tényt, már mintegy 10 éve felmerült, hogy az egzotikus öltözetben és turbánnal a fején ábrázolt lány fülében nem valódi gyöngy lehetett. Most egy frissen nyílt Vermeer-kiállítás kapcsán kerültek ismét elő ezek az elméletek.

Pieter Roelofs, a kiállítás egyik kurátora foglalkozott a gyöngy kérdésével, és arra jutott, hogy egész egyszerűen olyan drága lett volna abban a korban egy ilyen hatalmas igazgyöngy, hogy biztosan nem azt viselt Vermeer modellje. Ebben a korban a gyöngyök jórészt India és Sri Lanka közti régióból származtak, és az iratok szerint 1632-ben egy holland ékszerész egy nagyobb méretű gyöngyért 500 angol fontot fizetett, ez mai értéken kb. 100 000 angol fontnak (kb. 43 millió forint) felel meg. Azonban Roelofs szerint ez a nagyobb méretű gyöngy valójában jóval kisebb lehetett, mint a Vermeer-képen látott ékszer.

Mi is van akkor a turbános lány fülében? A szakember szerint a korabeli velencei üvegfúvók által készített üvegbuborék. A festményt korábban „Leány turbánban” címmel emlegették, csak az elmúlt évtizedekben kapott új címet.

A festményt birtokló múzeum, a Mauritshuis igazgatója Martine Gosselink azonban még egyszerűbb válasszal szolgál: festék. Gosselink szerint egyszerűen odafestett egy fénylő foltot Vermeer, a hatás drámaisága miatt. Egy 2018-2020 közt végzett részletes vizsgálat szerint a gyöngy illúzió, hiányzik a fülbevaló kampója (vagyis nem is a fülből lóg), és csupán néhány légies ecsetvonásból áll, amelyek egy áttetsző, fehér csillogással ékes elmosott formát mutatnak. A „gyöngy” alján a lány gallérjának fehérje tükröződik, míg a gyöngy bal felén a nagy fényfolt a szobába beeső napfény csillanása. (A vizsgálat azt is feltárta, hogy a lány turbánjának élénk kékje e korban méregdrága ultramarin kékkel készült, a halványkékeket indigó adta.)

Maga a kép nem valódi portré, vagyis nem egy élő személy arcmása, hanem egy ebben a korban igen népszerű műtípus, a tronie képviselője. A tronie az arcvonások, arckifejezések érdekességét, egy bizonyos karaktert hangsúlyozó mű volt, e kor holland festőinek kedvelt eszköze. A lány arca makulátlan, és nem látni se a szemöldök, se a szempilla szőrszálait – ez utóbbiakat a vizsgálat ugyan megtalálta, ám csupán jelképes mérettel.

A festményt április közepéig a Rijksmuseum Vermeer-kiállításán lehet megnézni, 27 másik Vermeer-festmény társaságában, utána visszakerül eredeti helyére.