Szöget üthettek az epilepsziás nő koponyájába
A különleges, több mint 2000 éves nyughelyet Szardínián tárták fel az 1970-es években.
Egy friss tanulmányban egy fiatal nő Szardínián feltárt, több mint 2000 éves maradványait vizsgálják – számol be a Live Science. Az arccal lefelé eltemetett elhunyt koponyájába valószínűleg szöget vertek, a kutatók szerint ez az epilepsziával kapcsolatos korabeli hiedelmek nyoma lehet.
Dario D’Orlando, a Cagliari Egyetem munkatársa és kollégái úgy vélik, az arccal lefelé való temetkezés betegségre utal, a szög alakú lyuk pedig valamiféle kezeléstől származhat – a közösség tagjai talán azt akarták megelőzni, hogy az epilepszia másra is átterjedjen. D’Orlando szerint a helyiek azt hihették, hogy a nőt megölő rendellenesség az egész közösségre lesújthat, ami ma már képtelenségnek tűnik, hiszen az epilepszia nem fertőző.
A különleges nyughelyet Cagliaritól mintegy 30 kilométerre, a Monte Luna-i nekropoliszban fedezték fel. A temetőt a punok alakították ki az időszámítás előtti 6. században, és egészen az időszámítás előtti 2. századig használták. A lelőhelyet az 1970-es években tárták fel, az új vizsgálat a leletekről készült fotók, valamint a nő maradványainak elemzésén alapult. A sírban talált edények alapján az elhunytat az időszámítás előtt 3. század végén vagy a 2. század elején temették el, ekkorra a korábbi föníciai és pun uralom alatt álló Szardíniát már meghódította a Római Birodalom.
A friss eredmények megerősítették, hogy a nő 18-22 éves korában halt meg. Koponyáján két sérülést is kimutattak, amely halála környékén keletkezhetett. Az egyik egy tompa trauma – elképzelhető, hogy a nő egy roham közben elesett, és beverte a fejét – a másik pedig a már említett, szögtől származó sérülés.
A periódusban Mediterráneum-szerte élt egy görög eredetű elképzelés, a miazma, melynek lényege, hogy bizonyos betegségeket a rossz levegő okoz. Idősebb Plinius római polihisztor az időszámítás szerinti 1. században maga is azt javasolta, hogy üssenek szöget az elhunyt epilepsziások testrészeibe, ezzel kerülve el a terjedést.
D’Orlando szerint a nő nyughelye azt mutatja, hogy a római elképzelések – amelyekre nagyban hatott a görög világ – a korszakban már elterjedtek a szigeten. Peter van Dommelen, a Brown Egyetem régésze – aki nem vett részt a vizsgálatban – ennek ellenére úgy gondolja, hogy Szardínián a temetkezési szokások még sokáig a pun hagyományokat követték.