Rengeteg időt fordítunk külsőnk szépítésére

Az ember ősidők óta alkalmaz különböző módszereket külseje díszítésére – már a történelem előtti időkben is befestették magukat okkerrel elődeink – mára pedig masszív iparággá, vagy inkább iparág-csoporttá vált az emberi külső átalakítása. Egy nagy, nemzetközi kutatócsoport most 93 ország lakói (összesen több mint 93 ezer fő) körében mérte fel e tevékenységet, s az Evolution and Human Behavior szakfolyóiratban ismertette az eredményt. A külsőnk szebbé tételéhez olyan tevékenységek tartoznak hozzá, a kézenfekvő smink és hajápolás dolgán túl, mint a ruházatunk kiválasztása és csinosítása, a testi higiénénk fenntartása, edzés és speciális étrend, amellyel a testalkatunkat alakítjuk, és a többi hasonló tevékenység. A kutatásban részt vevő alanyok egy online kérdőív segítségével válaszolták meg, naponta hány percet töltenek e tevékenységekkel, illetve saját demográfiai-szociális adataik mellett a kulturális beállítottságukat is felmérték, pl. az adott ember környezetére jellemző szintű nemi egyenlőtlenséget, vagy a társadalom individualizmusát-kollektivizmusát. Emellett azt is hozzávették a kutatók az elemzésekhez, hogy az adott alany számos (többségében a trópusokra jellemző) fertőző betegségen átesett-e már, mennyit néz tévét, mennyit lóg a közösségi médián. Arra is kíváncsiak voltak a szakemberek, hogy vajon az alany saját magát mennyire ítéli vonzó külsejűnek.

Evolúciós szempontból a külső vonzerejének növelése a párválasztási stratégiába tartozó tevékenység, mivel a szép külső elméletileg egészséget és termékenységet sugárzó, épp ezért logikus, hogy ők fordítsanak nagyobb figyelmet külsejükre, azzal a céllal, hogy jobb minőségű párt találjanak. Ezt a kutatás eredménye tükrözte is: a nők töltenek több időt külsejük szépítésével, napi 4 órát, addig a férfiak „csak” napi 3,6 órát. A tevékenységek nemcsak a fiatalokra voltak jellemzőrk, miden korosztály kivette a részét belőle, ifjaktól idősekig.

Érdekes összefüggésre is fény derült: a legfontosabb tényező abban, hogy valaki mennyit szépítkezett, a közösségi média használat volt, bár talán nem is csodálkozunk ezen, mivel azt már néhány éve tudtuk, hogy a közösségi média használat a testképzavarok kialakulásában is a legerőteljesebb tényező. Érdekes módon azonban nem találtak jelentős összefüggést a fertőző betegségek térségi előfordulása s a szépítkezés között, de egyéni szinten többet szépítkezett az, aki több fertőző betegségen esett át.

Nem meglepő módon azokban az országokban töltöttek a nők több időt a külsejük alakításával, ahol a nők és a férfiak társadalmi egyenlőtlensége nagy volt, Mindegy volt azonban, hogy az adott ország társadalma individualista vagy kollektivista (ilyenek az ázsiai, hagyományosan rizstermelő országok) volt. Emellett több időt fordítottak küllemük szebbé tételére azok, akik magasabban iskolázottak voltak, magasabb társadalmi státuszúak voltak, és akik jobboldali politikai nézeteket vallottak. A saját magukat legszebbnek megítélők fordították a legtöbb időt szépítkezésre, őket közvetlenül azok követték, akik a legkevésbé vonzónak látták saját külsejüket. Ne gondoljuk persze, hogy a szépségnek csak a párválasztásban van szerepe, például a munkaerőpiacon vagy az élet számtalan más területén is megítélnek minket a külsőnk alapján.

A közel százezer alany alapján az emberek mindössze 1 százaléka az, aki napi 10 percnél kevesebb időt fordít külleme szebbé tételére, az átlag, függetlenül attól, hogy hol él valaki, napi 4 óra körül van. Ez azt jelenti, hogy bolygónk lakóinak elsöprő többsége élete hatodát azzal tölti, hogy szebbnek mutatkozhasson! A kutatók azt azért megjegyezték, hogy bár 93 országból gyűjtöttek adatokat, az online kikérdezés hátránya, hogy azon kevésbé fejlett országokban, ahol kisebb az internetelérések aránya, emiatt népességaránytól eltérő arányú volt az onnan jelentkező alanyok száma.