Rejtett alagutat találtak a Kheopsz-piramisban
A kutatók nem zárják ki, hogy a folyosó egy rejtett kamrához vezet.
Az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács bejelentette: egy nemzetközi csapat rejtett alagutat talált a gízai Kheopsz-piramisban – számol be a Heritage Daily. A felfedezést külön tanulmányban ismertették.
A Hufu, azaz Kheopsz fáraó által az időszámítás előtti 26. században építtetett struktúra az ókor egyik leghíresebb műemléke. Létrehozásakor az eredetileg több mint 146 méter magas piramis volt a legnagyobb építmény. A komplexum belsejében több kamra is ismert, így a király és a királynő kamrája, valamint egy befejezetlen terem az alapkőzetben. Az építményt két halotti templom, Hufu feleségeinek három piramisa, valamint előkelők masztaba stílusú sírjai veszik körbe.
A legújabb vizsgálatok során a szakértők egy 9 méter hosszú alagutat fedeztek fel, amely az északi oldalon, a felépítmény bejárata mögött helyezkedik el. A folyosót a Scan Pyramids Project keretében észlelték, ezen nemzetközi vizsgálatsorozat célja, hogy az infravörös termográfia, a fotogrammetria, a 3D képalkotás és a szoftveres rekonstrukció legújabb technológiai újításait felhasználva elemezzék a piramisokat.
Mosztafa Vaziri, a Legfelső Régészeti Tanács vezetője szerint az alagút valószínűleg funkcionális építészeti elemként készült el, feladata a bejárat két oldalán való tehermentesítés lehetett. Egy másik opció, hogy a folyosó egy rejtett, egyelőre felfedezetlen kamrához vezet.
Lenyűgöző vaskori kincset talált egy amatőr fémkereső
A kutatók szerint a felfedezés az Egyesült Királyság egyik legjelentősebb vaskori leletegyüttese.
Már 4000 éve is létezett állami bürokrácia
Több száz agyagtáblát tartalmazó ókori levéltárat tártak fel Irakban.
Ritka viking ékszert találtak egy mocsárban
A lelet kiváló állapotban maradt fenn az oxigénszegény környezetnek köszönhetően.
Emberek által elejtett mamutokat találtak
A kutatók egy ausztriai lelőhelyen végeztek újabb feltárást.
Szomorú leletek árulkodnak az ókori bányászat kegyetlenségéről
Tárgyi bizonyítékok igazolják, hogy az I. Ptolemaiosz idején folyó aranybányászat komoly emberi áldozatokkal járt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
