A mai Magyarország területén éltek a világ első lovasai

Egy új tanulmány alapján sikerült azonosítani a világ legelső lovasait – számol be a Live Science. A kutatók a Jamnaja-kultúrához köthető, mintegy 5000 éves nyughelyeket vizsgáltak, amikor megtalálták a lovaglás ősi bizonyítékait.

A Jamnaja-, vagyis gödörsíros kultúra félnomád volt, és Európában, illetve Ázsia nyugati részén létezett az időszámítás előtti 36-23. században. Egyes feltételezések szerint ehhez a kultúrához köthető az első proto-indoeurópai nyelv. A friss eredmények megerősítik azon korábbi feltételezéseket, melyek szerint a lovaglás nagyban segítette a korabeli terjeszkedést.

A szakértők a Bulgáriától Kazahsztánig terjedő ponto-kaszpi sztyeppe 217 emberi csontvázát elemezték. A kutatók régóta vitatkoznak azon, hogy a lovak háziasítása mikor zajlott, korábban több bizonyíték is azt mutatta, hogy a domesztikáció már e korszakban elkezdődött.

Martin Trautmann, a Helsinki Egyetem munkatársa csapatával első alkalommal talált közvetlen bizonyítékot arra, hogy a Jamnaja-kultúra tagjai rendszeresen használtak lovakat. A kutatók olyan hat, a csontokon megfigyelhető elváltozást kerestek, amelyek egyértelműen a lovagláshoz köthetőek. A vizsgált maradványokból két tucatnál detektáltak ilyen jeleket, a mai Románia, Bulgária és Magyarország területéről származó öt személynél pedig egyértelműen lovaglásra utaló elváltozásokat fedeztek fel.

A csapat úgy véli, adataik alátámasztják, hogy időszámítás előtt 3000 körül a Jamnaja-kultúra egyes tagjainál a lovaglás bevett gyakorlat volt. Noha a csontvázak egy jelentős része rossz állapotú volt, Trautmann szerint úgy becsülik, hogy a korabeli férfiak 30 százaléka lovagolt.