Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
A 2019-es tűzvészben olyan részei tárultak fel a székesegyháznak, amelyek vizsgálatával francia kutatók arra jutottak, a párizsi Notre-Dame székesegyház köveit vasalásokkal erősítették. A 12. század közepi építészek innovatív munkáját igazolja az az újonnan, a PLOS One folyóiratban közzé tett vizsgálati eredmény. Ezek az innovációk tették lehetővé a légiesebb, vékonyabb falak és építészeti elemek, nagyobb nyílások, kecses külső támívek elkészítését, amelyek aztán a korai gótika legszebb építményei közé emelték a Notre-Dame-ot.
Korának legmagasabb építményét számos építészeti újítás révén készíthették el a korabeli építőmesterek, azonban eddig nem ismertük, hogy mekkora szerep jutott azoknak a vas erősítéseknek, amelyeket aztán a későbbi katedrálisokban már egyre többet alkalmaztak.
A kutatók a hozzáférhetővé vált részeken 12 olyan vas kapocsból vettek mintát és elemezték azokat, amelyekkel az épület kő elemeit fogták egybe. Az elemzések kimutatták, hogy ezek a legkorábbi építési szakaszban, 1160 körül készültek, vagyis a Notre-Dame volt az első olyan építmény, amelyben a szerkezet megerősítésére vasalásos technikát alkalmaztak. Hatalmas mennyiségű vas kapocs került az építménybe már annak legkorábbi építési időszakában, ezek számát több ezerre becslik a szakemberek.
Az elemzések történelmi forrásokkal együtt azt is elárulták, hogy miként zajlott a korabeli kovácsmunka, és a vassal hogyan kereskedtek, így például az is kiderült, hogy az egyes vas kapcsokat több, eltérő forrásból kapott vas elemből kovácsolták össze. Az épületen a legkorábbi építési szakaszban és a 13. század eleji szakaszban egyaránt használták e kapcsokat az egyes elemek megerősítésére, összetartására.
50 ezer éves fegyverre bukkantak
A neandervölgyiekhez köthető lelet különlegessége, hogy állati csontból készült.
Több ezer éves kardot találtak Egyiptomban
A kutatók egy ókori, a tengeri népek elleni védelmet segítő erődöt tártak fel.
Visszakövetelik Nofertiti ikonikus mellszobrát
A műtárgyat bő száz éve hozták el Egyiptomból.
Kalózok elől rejthették el ezt a kincset
A római korból származó pénzek egy olyan területen kerültek elő, ahol gyakoriak voltak a portyázások.
Feltárás kezdődött a waterlooi csata helyszínén
A kutatók elsősorban arra kíváncsiak, hogy miként látták el a sebesülteket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
