A természetfelettibe vetett hit univerzális emberi tulajdonság

Egy nemzetközi összetételű kutatócsoport annak járt utána, mik azok a dolgok, amiket e természetfeletti segítségével magyaráznak az egyes embercsoportok, a Nature Human Behaviour szakfolyóiratban közzé tett tanulmányt a The Conversation ismertette.

Miért univerzális a vallás és miért hiszünk a természetfelettiben? Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy meglehetősen könnyen magyarázhatóak a segítségével a körülöttünk zajló események. A modern tudomány kialakulását megelőzően rendkívül rejtélyes hely volt világunk, a hit pedig e rejtélyek magyarázataként születhetett meg. Ezt az elvet vallotta Nietzsche vagy Henry Dummond, akik szerint az isteni beavatkozásokkal a tudásunk fehér foltjait próbáltuk eltüntetni. Számos társadalomban (pl. Kína, Korea) az istenek választották ki a vezetőket, más társadalmakban (egyiptomiak, kelták, aztékok) az égi ciklusokért feleltek az istenek. Nem kell azonban ennyire távolra visszanyúlni: az USA keresztényeinek sokasága szerint isteni büntetés volt a covid, de sok helyütt gondolkodnak hasonlóan az árvizekről, földrengésekről is.

A kutatók nemcsak konkrét példákat akartak gyűjteni, hanem általános elképzelést akartak kialakítani arról, mire is keresnek természetfeletti magyarázatot az egyes emberi társadalmak. Sok évi kutatást követően, 114 kulturálisan és földrajzilag is távoli társadalom hitvilágát elemezve a következőkre jutottak: a legnagyobb arányban a természeti folyamatok, jelenségek magyarázata vezetett a társadalmi kérdések magyarázata előtt.

A nomád vadászó-gyűjtögető népektől a csendes-óceáni szigeteken lakó kertészkedőkön keresztül az olyan komplex társadalmakig, mint a jávai, a maláj vagy a török, minden egyes társadalom esetében a különféle etnográfiai szövegek elemzését végezték el. Megkeresték ezekben a természetfelettivel összefüggésbe hozott magyarázatokat, amelyek az adott társadalmakra jellemzőek voltak. Különválogatták az azonosítható emberi októl független természetes események – betegség, természeti katasztrófák, vagy időjárási események – és az emberekhez köthető események, mint a háborúskodás, a rablás vagy a gyilkosság eseteit magyarázókat.

Mindegyikre számos példát találtak, és ekkor derült ki: sokkal több a természetes eseményre adott magyarázat a hitvilágban! A megvizsgált társadalmak közül a betegségért 96 százalék, a természeti katasztrófáért 92 százalék, aszályért 90 százalék tartotta a természetfelettit felelősnek. Ezzel szemben a háborúért 67 százalék, gyilkosságért 82 százalék, rablásért 26 százalék gondolta a társadalmak közül, hogy az istenek, szellemek miatt történik. Egy érdekes kivétel volt a 114 népcsoport közt a burusóké. A burusó nép a mai Pakisztán északi részén él, s ők voltak az egyetlen, amelynek tagjai semmiféle természetfelettivel nem próbálták a maguk körül észlelt világot magyarázni, a néprajzi gyűjtések szerint. Persze lehet, hogy nekik is voltak efféle nézeteik, csak épp nem szerepeltek ezek az etnográfiai feljegyzések közt.

Az eredmény annak tükrében igen érdekes, hogy a mai legelterjedtebb vallások, mint az iszlám vagy a kereszténység nagyon is társadalmi intézmények, s a hívek sokkal inkább erkölcsi-társadalmi kérdésekkel fordulnak a hitükhöz, mint például az időjárási események magyarázata miatt. A kutatók úgy vélik, ez a látszólagos ellentmondás annak tudható, hogy a társadalmak összetettebbé válásával, növekedésével egyre fontosabbá válnak a hétköznapi életben a társas viszonyok, így áttolódik a hangsúly ezekre a hitvilágban is.

Számos filozófus felvetette, hogy a vallások a természeti események magyarázataként jöttek létre, a mostani kutatás ugyan pontosan nem találta meg a vallás eredetét, de az eredmények megerősítik ezt az elképzelést. Emellett az is közrejátszhatott, ahogy az ember hajlamos a természeti világot, annak szereplőit antropomorfizálni.

A kutatók megjegyezték, érdemes figyelembe venni, hogy az eredmények leginkább a 18-19. században írt néprajzi gyűjtéseken alapult.