A droghasználat több ezer éves nyomaira bukkantak
A szakértők azt feltételezik, hogy a hallucinogén anyagokat szertartások során használták.
Egy friss tanulmány alapján hallucinogén szereket használtak a bronzkori Európában egyes szertartások során – számol be a The Guardian. A kutatók a spanyolországi Menorcánál, az Es Carritx barlangban feltárt emberi hajszálakat elemezték, az eredmények a legkorábbi közvetlen bizonyítékok a droghasználatra az ősi Európában.
A kutatók szkopolamint, efedrint és atropint mutattak ki három mintában. Az atropin és a szkopolamin a természetben a nadragulyafélékben fordul elő, és önkívületet, hallucinációkat és megváltozott érzékelést okozhat, az efedrin pedig egy bizonyos cserje- és fenyőfajokból származó stimuláns, amely fokozhatja az izgalmat, az éberséget és a fizikai aktivitást.
Elisa Guerra-Doce, a Valladolidi Egyetem munkatársa és kollégái szerint az észlelt pszichoaktív anyagok nem alkalmasak az Es Carritxban eltemetett személyeknél felfedezett súlyos paleopatológiai állapotok, így a foggyökércsúcs körüli tályogok, a súlyos fogszuvasodás és az ízületi betegségek fájdalmainak enyhítésére. A hajszálakban megtalált alkaloidák potenciális toxicitásuk miatt felhasználásuk rendkívül speciális tudást igényelt, az alkalmazás sámánokhoz kötődhetett.
A barlang 3600-2800 évvel ezelőtt volt használatban, az üregben halottakat temettek el. A vizsgálatok alapján nagyjából 210 embert helyeztek itt nyugalomra a bronzkor alatt, néhány elhunyt hajszálait pedig vörösre festették, majd fából vagy szaruból készült tárolókba tették. Ezek a hajak megközelítőleg 3000 évesek.