20 ezer éves ragasztót találtak

A méhviaszból és fenyőgyantából álló anyaggal nyílhegyeket rögzítettek.

Egy új tanulmány alapján ragasztót használtak a kőből készült nyílhegyek rögzítésére mintegy 20 ezer évvel ezelőtt – számol be a Heritage Daily. A kutatók a spanyolországi Buxu-barlangból előkerült, a solutréi kultúrához köthető leleteket elemezték.
A barlangban a solutréi és a magdaléni kultúra ősi alkotásai találhatóak, köztük állatok, például lovak és szarvasok ábrázolásai, valamint geometriai alakzatok, amelyek az ősi vadászcsapdák korai megjelenítései lehetnek. Az üregben feltárt bizonyítékok alapján a Buxu-barlangban az emberek több szakaszban voltak jelen a paleolitikum alatt, erről a kvarcitból és kovakőből készült szerszámok árulkodnak.
Az állati maradványok paleontológiai vizsgálata arra utal, hogy a barlangban tavasszal szezonálisan fiatal gímszarvasokra, illetve spanyol kőszáli kecskékre és zergékre vadásztak. Francisco Javier Muñoz, a Spanyol Távoktatási Egyetem munkatársa és kollégái a solutréi rétegekben talált kőfegyverek infravörös mikroszkópos elemzésével azt is megállapították, hogy a paleolit kori vadászok fenyőgyanta és méhviasz keverékét használták ragasztóanyagként a nyílhegyek vesszőkhöz való rögzítéséhez.
A kutatók szerint ez az első bizonyíték az ilyen típusú solutréi nyílhegynél használt ragasztóanyag maradványaira. A keverék nyomait a lövedék hátoldalán, a vesszővég és a hegy találkozásánál mutatták ki. „A fenyőgyanta nagyon erős ragasztó, de igen törékeny lenne, ha a hegyek használata közbeni ütődések érnék, ezért méhviasszal keverték össze, hogy sokkal rugalmasabb ragasztót kapjanak” – mondta Muñoz.