Vencel, Salamon2023. szeptember 28., csütörtök
Kultúra

Svájc legrégebbi városa számos titkot rejteget

2023.05.14.Jeki Gabriella
National Geographic Magyarország

Chur a Rajna-folyó völgyében, a Graubünden kantonban rejtőzik.

Chur egy varázslatos hegyvidék kellős közepén fekszik.
Forrás: Chur Tourismus

Egy svájci város, amelynek a történelme több, mint ötezer évre nyúlik vissza. Graubünden kanton székhelye, amely gazdag történelmi örökséggel és lenyűgöző környezettel büszkélkedhet. Egy település, aminek festői (és teljesen autómentes) óvárosa felér egy időutazással. Egy hely, ahol a kulturális és gasztronómiai kínálat széles skálája várja a látogatókat. Egy alpesi város, ami évszázadokig püspöki székhelyként is funkcionált.

„Chur a mai nevét valószínűleg egy kelta szóból származtatjuk, ami a „koros” vagy „kerek” jelentéssel bírt. Az ókori római időkben a „Curia Raetorum” nevet viselte és a Római Birodalomhoz tartozott. A mai Chur történelmi múltjának kezdetét Augustus római császár fogadott fiainak, Drusus és Tiberius hódítása jelentette, akik erődöt emeltek itt, hét kapuval. A régészeti feltárások azonban azt mutatják, hogy a város a neolitikum és a rómaiak kora között épült, az első leletek a paleolitikumból származnak, amikor a Plessur folyó bal (Welschdörfli) és jobb (Sennhof/Karlihof) partja betelepült” – mondta el Marlen Helmi-Brunold, a város turizmusáért felelős Chur Tourismus szervezet idegenvezetője, akivel két órán keresztül róttuk a település utcáit, hogy jobban megismerhessük azt.

A festői belvárossal büszkélkedő, több mint ötezer éves múltra visszatekintő Chur Svájc legrégibb települése.
Forrás: Jeki Gabriella

 

Sétánkat az óvárosban kezdtük, ahol az épületek ma is vitathatatlanul őrzik a múlt emlékét: díszes homlokzatok, képekkel díszített falak, színes épületek, zsalugáteres ablakok, szűk sikátorok és macskakő jelzi a történelem nyomait. A teljesen autómentes területen szinte visszautazunk az időben: abba a korba, amikor az utcákon még lovaskocsik jártak és amikor a helyi püspök felépítette pompás palotáját. A város központjában még mindig állnak a régi városfalak, a toronyházak és a középkori épületek is. Chur főutcája, a Hauptgasse számos történelmi épülettel büszkélkedik.

„Az egyházmegye kezdetei valószínűleg a 4. századra nyúlnak vissza. Először 451-ben neveztek ki itt egy helyi püspököt, aki idővel egyre fontosabb szerepet vállalt nem csak az egyházi, hanem a világi ügyekben is. Részesült a német császárok kegyeiben, akik fontos kiváltságokat adtak neki, 952-ben például Chur vámügyi felelősévé tették. A püspök 1299-től már nem csak a város, hanem számos környező falu felett is joghatóságot gyakorolt. Tisztséget tölthetett be a városi tanácsban és különböző városi hivatalokban is. Chur a középkorban fontos kereskedelmi és politikai központtá vált, és hatalmas erődítményekkel vették körbe a védelme érdekében. Ahogy azonban a középkor véget ért, a püspök világi hatalma is hanyatlásnak indult és a túlnyomóan kereskedéssel foglalkozó polgárok igyekeztek teljesen önálló városi jogokat és jövedelmet szerezni. Nem véletlen, hogy a püspöki várat kétszer is kifosztották” – elevenítette fel a város egyházi történetét Marlen Helmi-Brunold, miközben bejártuk a ma már lakóházakká átalakított, egykori püspöki börtön épületét is.

Chur legrégebbi katedrálisának története a 12. századig nyúlik vissza. A képen szemben a karzatot tartó orgona, felette a magyar vonatkozású üvegablakkal.
Forrás: Jeki Gabriella

 

A szomszédban ott magasodik a Szent Péter és Pál katedrális, ami Chur városának jelképe és legfontosabb vallási épülete, melyet a 12. században kezdték építeni román stílusban, majd később többször átalakították és bővítették. Lenyűgöző építészeti részleteket fedezhetünk fel benne: az ajtaja felett az eredeti festményt őrzik, a belső tér tágas és impozáns, magas oszlopok és boltívek jellemzik. Minden oldala és hajója szinte teljesen más, egyértelmű, hogy a püspökök mind a saját maguk ízlésük szerint tettek hozzá valamit. Kőoszlopaira és a karzatokra állatfigurákat véstek: valamennyi a környéken élő, vadon élő alpesi állatokat reprezentálja. Az itt használt márvány egészen Írországból érkezett és néhol kelta motívumokat rejt. Ablakain erős színeket használtak, a nap szinte egyáltalán nem süt be rajtuk. A katedrálisnak saját szökőkútja is van – ahogy a városnak is 115 darab, ahol a víz kivétel nélkül ivóvíz minőségű. Az itt rejtőző, legjelentősebb műalkotás a katedrális Madonnája, ami egy gótikus stílusú, fafaragású Szűz Mária szobor, és ami az egyik legnagyobb és legrégebbi faragott Szűz Mária szobor Svájcban, amelyet a 15. században készítettek. Ekkor fejezték be a 24 karátos arannyal díszített oltár építését is, aminek a nem látogatható hátsó részét is szobrokkal díszítették. Ezzel szemben magasodik az orgona, ami azonban maga tartja a karzatot és nem fordítva. Izgalmas adalék, hogy az efelett magasodó üvegablak építését a magyarok támogatták, amely egészen Franciaországból érkezett apró darabokban Svájcba, és ami Szent Erzsébetet ábrázolja. A nagy oltár alatt egy kisebb oltár is megbújik, aminek a helyiek különös energiákat tulajdonítanak. Az egyik festményen Mária tradicionális churi népviseletben jelenik meg, a kép ablakában pedig ott magasodik a püspöki palota. Kriptáját főként a középkorban használták, ahol a fontos egyházi személyeket temették el.

„A településen 1464-ben tűzvész pusztított, ami a város nagy részét lerombolta. Egy küldöttség ment III. Frigyes német-római császári udvarába, ahol az uralkodó nemcsak ősi jogokat adományozott a városnak, hanem szinte teljes felszabadítást biztosított a püspöki uralom alól. Ekkor született meg a döntés arról, hogy többé nem épülhetnek fából a házak Churban; ma már csupán egyetlen faház őrzi a középkori múlt nyomait a városban. Ebben az időben született meg az új városi alkotmány, amely alapvetően az újonnan alapított öt céhre (borászok, cipészek, szabók, kovácsok és iparosok) épült. Ezekhez csak helyi polgárok csatlakozhattak, ahol a tevékenységek legapróbb részleteit is szabályozták. Regulákat alkottak a munkaidőre, a tanulószerződésekre és a dolgozók számára, a céhes új mesterek felvételére és a termékminőségre. Még a ma is fontos szerepet játszó mezőgazdaságot szintén a céhek irányították, miközben szabályokat fogalmaztak meg az állattartással foglalkozó pásztoroknak. Az új „céh-alkotmány” a politikai hatalmat a püspökről a kézművesekre ruházta át. Tehát, ha valaki politikai karrierre vágyott akkoriban Churban, akkor az csak céhtagként volt lehetséges, ezért nemesek és patríciusok is beléptek a céhekbe” – folytattuk a sétával egybekötött időutazást Marlen Helmi-Brunolddal, aki a városházára is privát bejárást biztosított nekünk, ahol a középkori pompájában helyreállított tanácstermet csodálhattuk meg a városra jelentős befolyást gyakorló családok portréi mellett.

Az óvárosban igyekeztek megőrizni a történelmi homlokzatokat, azok díszítését és színezését.
Forrás: Jeki Gabriella

 

A püspök Churra gyakorolt befolyását a reformáció tovább csökkentette. Mivel a város elfogadta az új mozgalmat, a protestantizmus nélkülözhetetlenné vált a politikai karrierhez, valamint a polgári jogokhoz és a céhes tagsághoz. A városlakók csak a 16. században tértek át a rétoromán nyelvről a német nyelvre, mint köznyelvre. Érdekesség, hogy a püspöki udvar azonban már a 9. századtól német kézben volt.

„Churt azonban nemcsak 1464-ben sújtotta tűvész, hanem 1574-ben, 1576-ban és 1674-ben is, ami egész városrészeket pusztított el, 1811-ben pedig leégtek az „udvar” urasági kastélyai, valamint a katedrális tornya és tetőzete. Bár a város folyamatos gazdasági fejlődésen ment keresztül, a harmincéves háború idején idegeneket, köztük spanyol-osztrák és francia csapatokat kellett elszállásolniuk és eltűrniük. A várost súlyosan terhelték a háborús adósságok is. Ám alig több mint 160 évvel e zűrzavar után ismét eluralkodott a káosz: a francia forradalom és a napóleoni hadjáratok idején 1798-1799-től az egész kanton háborús színtér lett, Chur pedig a harcok alakulása szerint hol francia, hol osztrák kézbe került. Bár a céhek túlélték a régi rendszer bukását és újjáéledtek, egyre inkább akadálynak bizonyultak; csak 1840-ben szüntették meg őket, amikor új, liberális városi alkotmányt vezettek be” – emlékeztetett idegenvezetőnk.

Chur egyetlen, máig fennmaradt faháza, amit lakóházként használnak.
Forrás: Jeki Gabriella

 

Graubünden 1803 óta a Svájci Államszövetséghez tartozó kantonok egyike, ahol Churt nevezték meg a kanton székhelyének, miután kezdetben Ilanz-cal és Davosszal versenyzett. A 20. században megállíthatatlanul növekedett, különösen a második világháború után. Modern közigazgatási központtá alakult, ahol nemcsak önkormányzati, hanem kantoni közigazgatási szervezetek és kulturális intézmények is helyet kaptak a közigazgatási csomóponti státuszának köszönhetően. Jelenleg 15-ször több lakosa van, mint 200 évvel ezelőtt.

Érdekességek és kuriózumok Chur-ral kapcsolatban:

  • a Bündner egy nagyon híres graubündeni cukrászda, amit a világon mindenhol ismernek, és akik egy különleges és titkos recepttel dolgoznak már 1805 óta;
  • a helyi impozáns óratorony a második legnagyobb Svájcban (csak a zürichi előzi meg);
  • itt gyártják és palackozzák a híres Churer Röteli likőrt;
  • három múzeum is helyet kapott a múzeumok utcájának elkeresztelt Museumstrasse-n;
  • városi golfpályát alakítottak ki, ahol az egyes állomásoknak a csatornafedelek felelnek meg: egy speciális softballnak köszönhetően a város sikátoraiban, parkjaiban és más különleges helyszíneken játszhatunk;
  • az éttermekben és üzletekben nagyon népszerűek a regionális specialitások, például a graubündeni diós pite vagy helyi szárított marhahús;
  • a Fontana park egy barokk kert a város szívében, ami többcélú rekreációs terület, szemet kápráztató virágágyásokkal (nevét a graubündeni szabadsághősről, Benedikt Fontanáról kapta);
  • a mediterrán hangulatú városközpontból közvetlenül elérhető a a Brambrüesch-hegy egy kötélpályán;
  • a város határán ma is óriási szőlősor áll, emlékeztetve a mezőgazdasági ősi hagyományokra.
Egy 200 éve elveszett festmény került elő

Egy 200 éve elveszett festmény került elő

Artemisia Gentileschi a 17. század elismert festőnője volt, I. Károly angol király több képét is birtokolta.

Ismét bővült az UNESCO listája

Ismét bővült az UNESCO listája

2023. szeptember 17-én az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) öt dániai viking kori gyűrűerőddel bővítette a kulturális világörökségi jegyzékét.

Titkok fürdője, egy fürdő titkai

Titkok fürdője, egy fürdő titkai

Körülbelül 10 méterrel a felszín alatt járunk, a Szt. Gellért Gyógyfürdő és Uszoda alatt, fejem felett villamosok dübörögnek, miközben a Szabadság hídra vezető ívben a Szent Gellért térről haladnak tovább Pest felé.

Meglepő helyen került elő egy kőkori nyílhegy

Meglepő helyen került elő egy kőkori nyílhegy

A szakértők azt feltételezik, hogy a tárgyat talizmánként használták a vaskorban.

Elsüllyedt templomokat találtak a tengerben

Elsüllyedt templomokat találtak a tengerben

Az Aphrodité és Ámon számára szentelt templomokat a Földközi-tengerben, Egyiptomnál fedezték fel.

National Geographic 2023. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket