Így próbálják megőrizni az afgán építészeti örökséget
Az építmények veszélyben vannak, ráadásul az ország politikai helyzete miatt esély sincs rá, hogy valaki felkeresse, megcsodálja őket – egy új projekt azonban lehetőséget ad a virtuális dokumentációra.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem egy különleges csoportja nagy fába vágta a fejszéjét: a rendelkezésre álló felvételek, egykori terepi felmérések adatai és rajzok alapján digitálisan rekonstruálják Afganisztán számos építészeti csodáját. A „Látásmódok: Afganisztán veszélyeztetett építészeti örökségének dokumentálása” nevű projekt kiterjesztett valóság formában mutatja be az eddig elkészült épületdokumentációkat.
Ilyen például az üzbég határtól 50 kilométerre lévő Balkh városának zöld mecsetje, amit a 16. században építettek (a zöld mecset pompás türkiz árnyalatú mázas kerámiacsempéiről kapta a nevét, és az építmény sajnos nagyon sok kárt szenvedett a háborúskodás során, de még így is fenséges látványt nyújt), vagy egy kabuli buddhista sztúpa is.
Ezen kívül egy 14. századi uralkodónő, Gawhar Saad sírboltja Herat városában, és a Jam közelében lévő UNESCO világörökségi helyszín 12. századi, kifinomult díszítésű torony (minaret) is a munkák része. E helyszínek még az afgán kutatók számára se mindig hozzáférhetőek távoli elhelyezkedésük okán.
A projekt akkor kezdődött, amikor az USA 2021-ben kivonta csapatait Afganisztánból. A szakemberek konzultációit követően elhatározták, olyan módon igyekeznek megőrizni ezeket az építészeti emlékeket, hogy az az afgán emberek számára is sokat jelenthessen. A terepi adatok, a technológia és a művészet együttes alkalmazásával igyekszik megóvni az épített örökséget az MIT csapata.
A digitális rekonstrukció mellett gyönyörű, részletgazdag tollrajzok is kiegészítik a munkát, ezeket Jelena Pejkovic építész készítette nagy méretben, hónapokig tartó munkával. Elmondta, hogy a feladatot különösen azért szerette, mert le kellett lassítania a rajzok elkészítéséhez, teljes figyelemmel át kellett élnie az alkotást.
A digitalizálást Nikolaos Vlavianos vezeti, csoportjával épületek 3D digitális rekonstrukcióit végezték már korábban is (pl. a Machu Picchu helyszínén), drónos felvételek alapján, amelyekből aztán kiterjesztett valóság (XR) formátumban hozzáférhető tartalom születik.
Számos más, a világ távoli, nehezen elérhető pontjain lévő építményről készítettek már efféle digitális formátumú másolatot. A szakemberek egy afgán csoport segítségével rögzítették a kívánt adatokat a négy helyszínen, emellett sok ezer fotó is készült az épületekről. Pejkovic rajzait végül a 3D rekonstrukciók alapján készítette el.
A munka két céllal indult: egyrészt, bárki megnézhesse ezeket a helyszíneket, másrészt a későbbi reménybeli helyreállítási munkákhoz segítséget ad majd a digitálisan rögzített információ. A most alkalmazott módszerrel pedig bárhol elkészíthető egy-egy építészeti alkotás, műemlék digitális rekonstrukciója, főként olyan helyeken lehet rá szükség, ahol háborúk vagy természeti katasztrófák fenyegetik a fennmaradásukat.