Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét

A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Egy nagyjából 700 ezer éves régészeti lelőhelyre bukkantak egy dél-görögországi nyitott szénbányában – számol be az AP. A helyszín a modern emberek elődjeihez köthető, és a legkorábbi lelőhely, amelyet az országban valaha felfedeztek – mintegy 250 ezer évvel ősibb az eddigi rekordernél. Igaz, ennél korábbi lelőhelyek ismertek Európában, Spanyolországban több mint egymillió éves, korai hominináktól származó lelőhelyet is felfedeztek már.
A kutatók egy ötéves projekt keretében végeztek feltárást Megalopolisz környékén. A vizsgálat során durva, az alsó paleolitikumra datálható kőeszközökre, valamint szarvasok, elefántok, vízilovak, orrszarvúak és majmok maradványaira bukkantak. A projektet Panagiotisz Karkanasz, az athéni American School of Classical Studies kutatója, Eleni Panagopoulou, a görög kulturális minisztérium munkatársa és Katerina Harvati, a németországi Tübingeni Egyetem paleoantropológusa irányította.
Az eszközök egyszerűek, hús- és növényfeldolgozásra használhatták őket, a szakértők pedig elképzelhetőnek tartják, hogy a Homo antecessor kihalt emberfaj hozta létre őket – érdemes azonban hozzátenni, hogy amíg konkrét hominina-kövületek nem kerülnek elő, nem lehet beazonosítani a készítőket. Az elképzelések szerint a Homo antecessor lehetett a modern emberek és a neandervölgyiek utolsó közös őse.
A friss felfedezések nemcsak görögországi viszonylatban értékesek, hanem az emberi evolúció megértéséhez is nagyban hozzájárulhatnak. A térségben egyébként Görögország legkorábbi középső paleolitikumi leleteit is feltárták, ezek megközelítőleg 280 ezer évesek. A régióban az őskőkorszakban egy sekély tó feküdt, az évek során rengeteg fosszília került elő errefelé.