Fajunk legősibb nyomaira bukkantak

Charles Helm, a Nelson Mandela Egyetem munkatársa és Andrew Carr, a Leicesteri Egyetem szakértője a The Conversation felületén mutatják be idén tavasszal megjelent tanulmányukat. A publikációban az eddigi legősibb emberi nyomfosszíliákat írják le.

A 2000-es évek elején csupán négy olyan lelőhely volt ismert, amely őseink legalább 50 ezer éves nyomait őrizte, 2023-ra a szám 14-re nőtt. A helyszínek egy kelet- és egy dél-afrikai csoportba oszthatóak, az új tanulmányban a szakértők hét, a közelmúltban, a dél-afrikai Fokföld déli partvidéken feltárt lelőhelyet datálnak. Az eredmények alapján a legújabb nyomok mintegy 71 ezer évesek, a legősibbek viszont 153 ezer éve keletkeztek. Ezek a legkorábbi ismert lábnyomok, amelyek fajunktól, a Homo sapienstől maradtak hátra.

A kelet-afrikai csoport ősibb, viszont nem fajunkhoz, hanem korábbi emberekhez, a Homo heidelbergensishez és a Homo erectushoz köthető. A dél-afrikai nyomok ezzel szemben fiatalok, a Homo sapienstől származnak, az erózió miatt viszont rosszabb állapotúak.

A csapat optikailag stimulált lumineszcenciával datálta a lelőhelyeket, a technológiával azt mérik fel, hogy egy-egy homokszemet mikor ért utoljára napfény, azaz hogy az adott üledékrész mióta van eltemetődve. A friss eredmények összhangban vannak a korábbi kutatásokkal.

A 153 ezer éves nyomok a Garden Route Nemzeti Park területén fekszenek. A szakértők úgy gondolják, hogy a tágabb térségben további ősi nyomkövületek várhatják a felfedezést.