A neandervölgyi művészet nyomaira bukkanhattak
A kutatók egy franciaországi barlangban felfedezett jeleket elemeztek.
Egy friss tanulmány alapján neandervölgyiek készíthették azokat a véseteket, amelyeket egy franciaországi barlang őriz – számol be a Live Science. A kutatók úgy gondolják, hogy az ábrák a legősibb ilyen típusú alkotások Európában.
A közép-franciaországi La Roche-Cotard barlangban számos nonfiguratív jel található, ezeket emberi kezek hozhatták létre. Az üreget a 19. század végéig üledék zárta el, a modern ásatások során több, a neandervölgyiekre jellemző kőeszközt fedeztek fel erre.
Az ősi figuratív művészet jól ismert, elég a lascaux-i barlang híres állatrajzaira gondolni, de nonfiguratív alkotások már jóval korábban is felbukkantak. A szakértők sokáig úgy vélték, hogy a művészet fajunk jellemzője, az elmúlt években azonban egyre több a bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek is létrehoztak nem használati tárgyakat és művészeti alkotásokat.
A La Roche-Cotard-ban nyolc falon több mint 400 vonalat és pontot találtak, amelyeket eszközökkel vagy ujjakkal alakítottak ki. Jean-Claude Marquet, a Tours-i Egyetem munkatársa és kollégái szerint szándékosan, aprólékosan hozták létre a jeleket.
A csapat egy kísérletet is elvégzett, amelyben egy személy ujjaival, illetve csont-, fa-, agancs-, kovakő- és fémhegyek segítségével nyomokat hagyott a sziklafalon, majd ezeket fotogrammetriai módszerekkel vetették össze az eredeti jelekkel. A leginkább az ujjak által hagyott nyomok hasonlítottak a barlang véseteire, az ősi emberek az iszappal borított falon készíthették el jeleiket.
A kutatók optikailag stimulált lumineszcens datálás segítségével megállapították, hogy a barlang legalább 57 ezer, de inkább 75 ezer évvel ezelőtt zárult be. Az anatómiailag modern emberek mintegy 54 ezer éve jelenhettek meg a mai Franciaország területén, nem valószínű tehát, hogy bejutottak az üregbe. Hogy az ujjnyomoknak mi volt a jelentése – már ha valóban szimbólumok voltak –, az nem tisztázott.