Régészeti kincseket rejt a szénbányáktól hemzsegő régió

A németországi szénrégió elsősorban a klímaakciók miatt szerepel a hírekben, pedig rengeteg régészeti kincset is rejt.

A nyugat-németországi rajnai lignitrégió hatalmas, nyílt szénbányáknak ad otthont, amelyek az utóbbi időkben főként a klímaaktivisták tiltakozásai miatt kerültek be a hírekbe. Kevésbé ismert tény, hogy a területen számos régészeti érték fekszik, nemrégiben például Lützerath közelében tártak fel egy római kori villát – számol be a Deutsche Welle.
A környéken a legkorábbi római leletek abból az időszakból származnak, amikor a birodalom először elérte a régiót Julius Caesar gall háborúi (időszámítás előtt 58-51) alatt. A rómaiak a térségben számos települést alapítottak, ezek közül a legismertebb talán Köln, de a környező, termékeny területeken is megvetették lábukat.
„Ez az oka annak, hogy a római gazdaságok viszonylag közel álltak egymáshoz, és a római korban alig volt itt erdő. Szinte mindent mezőgazdasági célra használtak” – mondta Alfred Schuler, a Rajna-vidéki Regionális Tanács régésze. A környéken megtermelt gabonát a helyi városoknak, illetve a római hadsereg állomásainak adták el.
A Köln, Aachen és Mönchengladbach által határolt szénrégió bányáinak létrehozása nemcsak a modern településeket, hanem a régészeti kincseket is elpusztítja. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány és a Rajna-vidéki Regionális Tanács összefogásával 1990-ben alapított szervezet célja az ősi értékek megóvása. A szakértők kijelölik, hogy mely területek lehetnek érdekesek kutatási szempontból, a bányászati munkálatok pedig csak azt követően indulhatnak el, hogy az adott helyszínt feltárták.
A csapat a Kölntől nem messze fekvő Borschemichnél a közelmúltban például egy római papnő sírjára bukkant. Az elhunyt aranyozott anyagba csavart testét az időszámítás szerinti 2. század elején hamvasztották el, a nyughelyre faszentélyt emeltek. A szakértők egy összecsukható széket és egy fából készült ládát is megtaláltak, amelyen római és egyiptomi istenek teknőspáncélból létrehozott faragványai láthatóak. A nyughely a régészek szerint az egyik legszokatlanabb hamvasztásos temetkezés a római Germania Inferior provinciában.
2020-ban Hambachban egy ókori kutat tártak fel, amelynek közepén egy Jupiter-szobrot tartó oszlop állt. A szénrégióban több száz leletre bukkantak az elmúlt évtizedekben, és várhatóan rengeteg további emlék várja a felfedezést.