Ősi istennő képmására bukkantak

A mezopotámiai Istar a legkorábbi istennő a történelemben, akihez írásos források is köthetőek.

A Pennsylvaniai Egyetem munkatársai iraki szakértőkkel dolgozva egy hatalmas, Istart ábrázoló, kőből készült műemléket találtak az ősi asszír városban, Nimrudban – számol be az Arkeonews. Az Iszlám Állam súlyos pusztítást okozott korábban a történelmi jelentőségű helyszínen, ahol egy ideje zajlanak a régészeti és helyreállítási munkálatok.
A közelmúltban feltárt leletek között több is egy 3000 éves, Istarnak szentelt templomból származik. A mezopotámiai istennő a szerelem és háború úrnője volt, ő a legősibb istennő, akihez írásos bizonyítékok is köthetőek.
Ugyanez a csoport 2022-ben III. Adad-nirári asszír király palotájának hatalmas kapuját fedezte fel Nimrudban, az uralkodó időszámítás előtt 810-783 között ült a trónon. A kutatók idén folytatták ásatásaikat a palotán belül, a feltárásokat viszont kiterjesztették Istar templomára. A szentély időszámítás előtt 612-ben, egy Nimrud ellen indított támadásban pusztult el.
„A legfontosabb leletünk ebben a szezonban egy látványos kőtábla-töredék volt, amely Istar istennőt ábrázolja egy csillagszimbólum belsejében” – mondta Dr. Michael Danti programigazgató. Mint hozzátette, ez az első egyértelmű, Istar Sarrrat-niphiként való ábrázolása az istennőnek a templomban. Istar ezen megjelenítése a hajnalcsillag, azaz a Vénusz felkeléséhez kapcsolódik.
A palotában két hatalmas oszlopot is megtaláltak, amelyek arról árulkodnak, hogy az építményt pompásan faragott oszlopok ékesítették. A trónteremben egy méretes kőmedencére utaló nyomokra bukkantak, ez egy központi fűtési rendszer része lehetett. Emellett elszórtan strucctojáshéj- és elefántcsont-darabokat is felfedeztek, ezek a korai bronzkorban igen ritkák és értékesek voltak.