A rózsaszín uralma

A rózsaszínt már ősidők óta használták arcfestésre, ruhaneműk festésére, s mind a mai napig a kultúránk része, egészen az extrém pink, szabadalmaztatott árnyalatokig. Egy 2018-ban született kutatási eredményben egy több mint egymilliárd éves kőzetben talált élénk rózsaszínről is szó esett: az akkori óceánokban élő fotoszintetizáló baktériumok színezték az egykori üledéket rózsás árnyalatúra.

A természet régóta gondoskodik róla, hogy e szín jelen legyen, akár ősi kőzetben, akár a flamingók tollazatában, akár a rózsaszín homokú tengerpartokon. A szín azonban különleges kulturális jelentőséggel is bír – számolt be a nationalgeographic.com.

A rózsaszín ősi imádata

A természetben előforduló rózsaszínt kedvelő ember hamar magáévá tette az árnyalatot, már 9000 évvel ezelőtt okkerrel rózsaszínre színezett bőrtunikát viseltek a vadászok az Andok hegyei közt. Az okker egy vas-oxid tartalmú pigment, a legősibb, amit az ember használt, a vörös számtalan árnyalatában létezik – így van rózsás típusa is.

A világ harmadik legősibb ismert bányája is okkerbánya volt, ráadásul hazai. Az itt előkerült csonteszközök szénizotópos vizsgálata alapján kb. 13-14 ezer éves festékbánya a Balaton-felvidéken található. Közigazgatásilag ugyan Lovas községhez tartozik, de fizikailag Veszprémfajszhoz van közel. A felkeresését érdemes összekötni a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó, sokszínű programot nyújtó balácai római villagazdaságéval! A festékbányától jó egy órás, kellemes, jórészt erdei sétával elérhető régészeti park méltán híres mozaikjait és falfestményeit nem szabad kihagyni.

Azonban az ember nem elégedett meg azzal, hogy a barlangfestményeket vagy a ruházatát okkerrel színezi, már az ókori egyiptomiak is használták arcuk, ajkuk pirosítására. Az emberi bőrre applikálva a vörös okker olyan árnyalatúvá tette az arcot, mintha csak elpirulna az ember, ezt a színt a szerelemmel, nemiséggel, szépséggel hozták összefüggésbe.

Hasonló hatású kencék világszerte léteztek, az összezúzott szamócától a bíbor disznóparéjig (ezt amaránt néven is ismerhetjük) mindenféle alapanyagból készültek pirosítók.

A kozmetika és a gyarmatok színe

Azt nem tudjuk, honnan ered a pink szó, ám a színárnyalat neveként először a 18. században találkozhattunk vele. Ekkorra a sorsa már szorosan összeforrott a gyarmatosítással, a kozmetikumként használt pigment iránti európai keresletet a világ más részein begyűjtött természetes alapanyagok elégítették ki. Például a mára már vörös listás ritkasággá vált börzsönyfa vagy brazilfa (Paubrasilia echinata) rózsás pigmentanyagáért igen keresett volt és már a 18. században a kipusztulás szélére sodorta a festék iránti igény. A brasil szó portugál eredetű, a parázs vörös árnyalatát jelenti, s mivel a mai Brazília területén volt honos e fafaj, a Terra do Brasil, vagyis a brazilfa földje nevet kapta az ország.

A felfedezések korát átszőtte a vörös és ennek számos különféle árnyalata. Cortést lenyűgözte az azték kelmék színgazdagsága, különösen a vörösek élénk színe. Amikor megkérdezte, mivel festik, egy kaktuszokon élő aprócska tetűre mutattak. A Dactylopius coccus nevű pajzstetűből nyerték ki a kárminvöröset, az állatka a bíbortetű nevet viseli magyarul. A bíbortetű nemcsak luxus textíliákat, hanem ajkakat is színezett, és az arcokra sem a szégyen varázsolt pírt, hanem e tetvek kivonata. Ma E120 néven ételfestékként találkozhatunk vele.

A rózsaszín szó szerint eluralkodott a térképeken: ezt az árnyalatot használták a brit gyarmatbirodalom színezésére a térképkészítő, a birodalom pedig egyre csak nőtt és nőtt.

A rózsaszín a divatőrület része lesz

Ahogy egyre inkább elérhetővé váltak a vörös festékanyagok, az európai arisztokrácia szenvedélyes kapcsolatot épített ki a rózsaszínnel. A pasztellszínek, az egyes erős, tiszta színek közti elmosott árnyalatok váltak a gazdagság jelképévé. XV. Lajos szeretője, Madame de Pompadour védjegyévé vált a rózsaszín, e színt nemcsak ruháin viselte, de otthonait, fogatait is díszítették vele, s egész Európában divatba hozta e színt.

Aztán a 19. századi mesterséges pigmentek a hétköznapi(bb) emberek számára is elérhetővé tették e színeket. 1930-ban egészen komoly divatőrületté vált az élénk rózsaszín. Elsa Schiaparelli avantgarde divattervező élénk, „sokkoló” pink árnyalatú ruháit hírességek, színésznők (köztük pl. Gábor Zsazsa) viselték. Néhány év alatt olyannyira divattá vált a rózsaszín, hogy a nők egy része már lázadni kezdett ellene.

A bébidivatba is befurakodott e szín. Az első világháború idején arra ösztönözték az anyukákat, hogy a kisgyermekeiket a nemüknek megfelelő színekbe öltöztessék. No de milyen színbe? Egyes kereskedők ajánlata szerint a rózsaszín a kisfiúk színe, míg más kereskedők ugyanezt a kislányoknak ajánlották. Az 1960-as évekre tisztult le a helyzet, ekkorra a kislányokat illette a rózsaszín, a kisfiúkat a pasztell kék.

Annak köszönhetően alakult ez így, hogy a második világháború után a tradicionális női szerepeket igyekeztek a divatban is érvényesíteni – ezzel persze a divatcégek remekül kerestek. Minél egyedibb volt a gyerekruha, annál nehezebb volt a következő gyerekre átörökíteni, ami pedig azzal járt, hogy újat kell vásárolni…

A rózsaszín sötét oldala

A rózsaszínt egyesek a gyengeség vagy épp a rossz szándék színének tekintették. A náci Németországban a homoszexuális férfiak kaptak rózsaszín háromszög jelölést, amit a koncentrációs táborokban a megkülönböztetésükre használtak. A hidegháború időszakában „pinkók” névvel illették a kommunista szimpatizánsokat.

A nők szabadságjogaiért küzdők azonban a fehéret választották szimbólumként – mivel a rózsaszínt a nők tárgyiasításával azonosították (pl. Marilyn Monroe sokkoló pink ruhája a Szőkék előnyben című filmben). Az anti-feministák („a nőnek a konyhában a helye”), talán pont emiatt a rózsaszínnel azonosultak.

Mára átalakult a rózsaszín viselése. Egyrészt az LMBTQ közösség tagjai, vagyis azok, akiket egykor megbélyegeztek e színnel, ma a mozgalmuk szimbolikájában a társadalmi igazságosság jelképeként használják. Az 1980-as években az AIDS-járvány kapcsán figyelemfelhívó „Csend = Halál” kampánya részeként az egykori holokauszt-jelkép rózsaszín háromszöget fejre állítva használták. A feminizmus is használni kezdte a színt, például 2017-ben a Trump elnök elleni női demonstráció során, csak Washingtonban, több százezren viseltek rózsaszín, cicafüles sapkát, és számtalan rózsaszín táblát cipeltek a tüntetők. (Számtalan nagyvárosban voltak hasonló tüntetések.)

A divat is újra magához ragadta a rózsaszínt. 2016-ban a Pantone az év divatszínének kiáltotta ki a rózsaszín egy pasztell, púderes árnyalatát. Greta Gerwig Barbie-filmje további lökést adott a rózsaszín népszerűségének, a lakberendezőktől a ruhatervezőkig számtalan területen tapasztaltak hatalmas növekedést a pink holmik iránti keresletben.