Új elképzelés az indoeurópai nyelvcsalád eredetéről

Nyelvészeti és genetikai kutatások együttes eredményei segítenek pontosítani az indoeurópai nyelvcsalád eredetét.

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet számolt be arról az új kutatásról, amelyet a Science folyóirat publikált. A szakemberek a világ legtöbbek által (3,2 milliárd fő) beszélt nyelvcsaládja, az indoeurópai nyelvek eredetéről mintegy két évszázada zajlanak tudományos viták. Két fő elmélet van: a kb. 6000 évvel ezelőtti sztyeppei eredet és a 9000 évvel ezelőtti anatóliai földműves eredet. A helyzet tisztázására most egy több mint 80 fős nemzetközi kutatócsoport állt össze, amelyben speciális nyelvi szakértők és genetikusok is részt vettek. Az első feladatuk az volt, hogy összeállítsanak egy ős-indoeurópai szószedetet, amelyhez 161 nyelv (köztük 52 ősi) szókészletét elemezték. Ezzel a korábbi elemzések hiányosságain sikerült túllépni, és azonos rendszerbe gyűjtve a szavakat felállítani azok leszármazási rendszerét (mintegy nyelvi családfáját). Ehhez egy nemrégiben kifejlesztett módszert is felhasználtak, amellyel meg lehetett állapítani, hogy egy bizonyos ősi nyelv lehetett-e a közvetlen őse egy mai beszélt nyelvnek. Ez például olyat jelent, mint az, hogy a védikus szanszkritból származhattak a mai indiai nyelvek.
A kutatók arra jutottak, hogy az indoeurópai nyelvek kb. 8100 évesek, és 7000 éve már szétvált ennek az öt főbb ága (lásd a nyitóképen). Azonban ez azt is jelenti, hogy sem a sztyeppei, sem az anatóliai eredet elméletével nem tekinthető azonosnak a végeredmény, és a genetikai adatok is komplexebb helyzetre utalnak.
A kutatók emiatt egy új, hibrid elméletet javasolnak az indoeurópai nyelvcsalád eredetére. A nyelvcsalád születését (8100 éve) a Kaukázustól délre eső régióhoz kötik, amelyből egy elágazás északabbra, a sztyeppékre vezetett (7000 éve). Így a sztyeppe lett a nyelvek egy részének őshazája, s innen jutottak Európába és terjedtek tovább a későbbi Jamnaja- és a zsinórdíszes-kultúrák segítségével. Ezzel a nyelvi leszármazási fa egyes elágazásai a genetikai adatok segítségével a legfontosabb régészeti eseményekhez is köthetők, és áthidalják a korábbi, egymásnak ellentmondó elméleteket.