Mata Hari, a leghíresebb kurtizán

1876. augusztus 7-én a hollandiai Leeuwardenben született Margaretha Geertruida Zelle. Az öt éven át zárdában nevelődött Margarethe 19 éves korában egy újsághirdetésen keresztül ismerkedett meg a nála húsz esztendővel idősebb tengerésztiszttel, Campell MacLeoddal, akihez hamarosan feleségül is ment. Néhány hónapon belül azonban kiderült, hogy házasságkötésük hiba volt. A részegeskedésre hajlamos MacLeod csalta és ütlegelte ifjú nejét, aki hét évvel később elhagyta őt.

Ezután kezdődött Margaretha Geertruida Zelle fordulatokban gazdag élete és szédületes karrierje. Új nevet vett fel, és egzotikus múltat kreált magának, amelyben holland származásról és férjről nemigen esett szó. Mata Hari néven, mint indiai táncosnő és kurtizán hódította meg a férfiak szívét. A csodálatos külsejének és különlegesen erotikus táncának köszönhetően Párizs, Bécs, Milánó, Berlin exkluzív szalonjai nyitották meg kapuikat előtte. Az 1910-es évek elejére Európa legjobban kereső kurtizánja volt.

Az első világháború alatt azonban megkopott az ünnepelt művésznő nimbusza, és a franciák a németeknek való kémkedéssel vádolták meg. 1917 februárjában Mata Harit a francia hatóságok letartóztatták, és a Saint Lazare börtön 12-es cellájába zárták. 1917. július 24-én a hadbíróság a táncosnőt bűnösnek találta, és golyó általi halálra ítélte, a kivégzést azonban bizonytalan időre elhalasztotta.

Az utolsó napig kegyelemben reménykedő Mata Harit végül október 15-én, a vincennes-i lőtérre, egy tizenkéttagú kivégzőosztag elé vezették. Állítólag halála előtt a következőket mondta: „A halál semmi, és ami azt illeti az élet is. Meghalni, aludni, a semmibe eltűnni, mit számít ez. Minden csak illúzió!”. Mivel a holland kurtizánt senki nem volt hajlandó saját költségén eltemettetni, holttestét a Sorbonne Egyetem orvosi karának rendelkezésére bocsátották.