Aranykincset találtak Karthágóban

A kutatók egy szentély területén végeztek feltárást, a lelőhelyen aranypénzek, illetve emberi és állati maradványok kerültek elő.

Szakértők egy csoportja egy karthágói szentélynél folytatott feltárást, az ásatáson áldozati felajánlások és egyéb leletek kerültek elő – számol be az Arkeonews. A régészek öt, az időszámítás előtti 3. századra datálható aranyérmét, sírköveket, valamint állati maradványokat, illetve csecsemők és koraszülöttek hamvait tartalmazó urnákat fedeztek fel.
A mai Tunézia területén fekvő Karthágót mintegy 2900 éve alapították a föníciaiak, a város pedig idővel az afrikai pun civilizáció metropoliszává fejlődött. Karthágó napjainkban kiemelt jelentőségű lelőhely.
A helyi Tophet-szentélyhez egy áldozati és egy temetői terület is tartozik, a szentélyt Karthágó és a Nyugat-Mediterráneum egyik legfontosabb pun emlékének tekintik. A helyszínen 1921-ben egy francia régészcsoport több mint 20 ezer urnára bukkant, ezek gyermekek, többnyire újszülöttek hamvait őrizték. Az ókori források alapján a karthágóiak bemutattak gyermekáldozatokat, ám egyéb értelmezések is számításba jöhetnek.
A most megtalált aranyérméken Tanit, egy ősi termékenység- és anyaistennő látható, az érméket a szentély fő isteneinek, Hammonnak és Tanitnak ajánlották fel. „Ezek a nemrég felfedezett aranyérmék tükrözik ezen történelmi korszak gazdagságát, és megerősítik Karthágó kulturális értékét” – mondta Szjed Imad bin Dzsarbanijah, a Tunéziai Örökségvédelmi Intézet Programozási, Együttműködési, Kiadói és Képzési Osztályának igazgatója.