A magyarok ősi rokonainak nyomára bukkantak

Az Orosz Tudományos Akadémia régészei egy nagyjából ezeréves temetőre bukkantak az Oka folyó bal partján, Murom városánál – számol be a Heritage Daily. A lelőhely egy ősi, mára kihalt finnugor néphez, a muromákhoz köthető. A csoport a 11-12. században tűnt el végérvényesen háborúk és asszimiláció következtében.

Az ásatáson 13 személy maradványait tárták fel, a sírok többsége észak felé tájolt, az elhunytak pedig többnyire férfiak. A férfiak nyughelyeiből többek között fegyverek, például lándzsák és fejszék, valamint érmék (dirhamok) és öt darab ólomsúly került elő.

Az egyik figyelemre méltó sírban magas státuszról árulkodó tárgyak, így egy balta, egy lándzsa, egy kés, egy színesfémből készült üst, négy bronz karkötő és két ezüst gyűrű található. A nyughelyben volt továbbá egy fehér fémből készült, aranyozással bevont övdísz és egy hódfarkú táska, benne két pénzérme. A szakértők szerint a lelet a Perm-Káma vidékétől a Kárpát-medencéig terjedő széles régióban előforduló, magyar típusú övekre emlékeztet.

A dirham egy iszlám fizetőeszköz, az érmék közelebbi vizsgálata alapján a pénzek a 10. század elejére datálhatóak, amikor a dirhamot Európában általánosan használták. Az ilyen típusú érméket olyan viking kapcsolatokkal rendelkező területeken is felfedezték már, mint York és Dublin. A sír bal oldalán női ékszerekre bukkantak, köztük egy fejdíszből származó medálokra, muroma gyűrűkre, egy nyakperecre, karkötőkre és egy övcsatra.