Már az aztékok is foglalkoztak régészettel

A Templo Mayor Projekt és a Mexikói Antropológiai és Régészeti Intézet (INAH) kutatói antropomorf figurákat fedeztek fel a mexikóvárosi Templo Mayor azték templomkomplexumban – számol be a Heritage Daily. Az építmény Tenochtitlan, az Azték Birodalom fővárosának közepén állt, a templomot Vitzilopocstli hadistennek és Tlalok esőistennek szentelték.

A Templo Mayor építése valamikor időszámítás után 1325 után kezdődött, a spanyolok pedig 1521-ben részben lerombolták. A helyszín ma kiemelt jelentőségű régészeti lelőhelynek számít. A területen folyó ásatások során a közelmúltban egy kőládát találtak, amelyet nahuatl nyelven tepetlacalli néven ismertek, és amely 15 antropomorf figurát, valamint számos zöld kőgyöngyöt, csigát, kagylót és tengeri korallt tartalmazott.

A szobrocskák a Mezcala-kultúra stílusban készültek, ezen mezoamerikai kultúra a középső és késő preklasszikus korban (időszámítás előtt 700 és 200 között) alakult ki. A szakértők azt feltételezik, hogy az aztékok nagyra értékelték a Mezcala-tárgyakat, és a délnyugat-mexikói Guerrero államban fekvő lelőhelyekről ásatták ki őket, hogy rituális áldozati tárgyként helyezzék el őket. Ez azt jelenti, hogy az aztékok is foglalkoztak már régészettel.

„A figurák valódi ereklyék voltak, némelyikük több mint ezeréves, és feltehetően kultikus képmásként szolgáltak” – mondta López Luján régész. A kőládát a Templo Mayor egy olyan részén találták meg, amely I. Moctezuma (1440-1469) idejéből származik. A ládában a figurákon kívül 186 felajánlásként elhelyezett tárgyat, például egy csörgőkígyó alakú fülbevalót, 137 gyöngyöt, valamint 1942 kagylókból, csigákból és korallokból készült leletet találtak.