Több ezer éves agydarabokra bukkantak
A maradványok olyan személyektől származnak, akik egy lángoló otthonban rekedtek.
Két, 3700 éve, a bronzkor idején elhunyt személy agy- és bőrmaradványaira bukkantak a törökországi Tavşanlı Höyüknél – számol be az Arkeonews. A lelőhely egy történeti szempontból kulcsfontosságú területen, a Nyugat- és Közép-Anatóliát összekötő útnál feküdt.
A halomként fennmaradt Tavşanlı Höyük 45 hektáros, a legújabb feltárást a Bileciki Şeyh Edebali Egyetem csapata végezte. Ősi agymaradványokat eddig 4-5 alkalommal fedeztek fel Törökországban, bőrtöredékeket pedig egyszer sem.
A leletek egy fiatal, 15-18 éves fiútól, illetve egy középkorú, 40-45 éves férfitól származnak. A maradványok elszenesedés révén konzerválódtak, az érintettek valószínűleg nem tudtak elmenekülni otthonukból, amikor az 3700 éve leégett. Erkan Fidan, a csapat tagja szerint Tavşanlı Höyük a legősibb település a térségben, amely a bronzkor idején regionális központ lehetett. Időszámítás előtt 1700 körül a nyomok alapján egy nagy támadást intéztek a város ellen, amely teljesen megsemmisült.
A két elhunyt holttestét extrém hő érte, emiatt maradhatott fenn agyuk egy-egy darabja. A bőrt az egyik személynél, a mellkas és a has között detektálták.
Azonosíthatták a Biblia egyik helyszínét
A kutatók úgy vélik, hogy megtalálták az ókori Izrael számára kiemelt jelentőségű Mahanaimot.
Mivel foglalkozik valójában a kefekötő?
Kisebb időutazásba csöppenhet, aki betér a budapesti kefeüzletbe: itt még kézzel készül az ezernyi kefe- és ecsetfajta.
1700 éves aranykincset találtak
A 141 darab érme között olyanok is akadnak, amelyeken egy trónbitorló római császár portréja látható.
Hatalmas, ősi erőd rejtőzik a Kaukázusban
Egy új vizsgálat alapján a véltnél is nagyobb a mintegy 3000 éves lelőhely.
Nem Kleopátra húgáé a Törökországban talált koponya
A kutatók korábban azt feltételezték, hogy az Epheszoszban feltárt lelet IV. Arszinoéhez köthető.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
