Ritka aranyérmét találtak Bajorországban
A pénzt a kelták készítették több mint 2000 évvel ezelőtt.
Egy szivárványkehely (Regenbogenschüsselchen) típusú érmére bukkantak Bajorországban, egy folyó mellett – számol be a Live Science. A pénzt a kelták készítették mintegy 2000 éve, az időszámítás előtti 2. vagy 1. században.
Bernward Ziegaus, a Müncheni Állami Régészeti Gyűjtemény numizmatikai osztályának kurátora szerint a tárgy egyik oldalán egy ritka, ívekkel körülvett négyágú csillag látható. Az érme a többi szivárványkehelyhez hasonlóan hajlított. „A szivárványkehely érmék elnevezése a legendából származik, amely szerint a pénzek a szivárvány végén a földre hulló aranycseppek” – nyilatkozta a szakértő. Egy másik hagyomány alapján az ilyen érméket csak a szerencsés gyermekek találhatják meg.
Nem tudni, hogyan került a helyszínre az 1,9 grammos pénz, de a lelőhely nincs messze egy ősi úttól. Ez az Alpokon át vezető út a mai Észak-Olaszországból, Trentótól indult, és később, a római időkben a Via Claudia Augustaként vált ismertté. „Az érme talán véletlenül veszett el az út mentén” – mondta Ziegaus.
A 13 milliméter átmérőjű pénz egyik oldalán egy stilizált emberi fej látható. A vizsgálat alapján a lelet 77 százalékban aranyból, 18 százalékban ezüstből és 5 százalékban rézből áll. Csupán három olyan szivárványkehely ismert, amelynek egyik felét csillag-ív motívum ékesíti, a jelkép talán a négy égtájat és a horizontot szimbolizálja.
Bajorország legrégebbi kelta érméi az időszámítás előtti 3. századra datálhatóak. A térséget időszámítás előtt 15-ben hódították meg a rómaiak, ezt követően a kelták már nem vertek pénzeket, a fő fizetőeszközökké a birodalmi érmék váltak.