Már 148 ezer éve is viselhettek lábbeliket

Charles Helm, a Nelson Mandela Egyetem munkatársa és kollégái egy friss tanulmányban ősi, Dél-Afrikában feltárt lábnyomokat elemeznek – számol be az Arkeonews. A csapat arra jutott, hogy a korabeli emberek kemény talpú lábbeliket viselhettek.

A kutatók három, a Jóreménység fokának vidékén feltárt lelőhelyet vizsgáltak. Bár a szakértők vonakodnak határozott következtetéseket levonni a lábbelik használatával kapcsolatban, a lenyomatok szokatlan jellemzői gyanúsak. A nyomok a legkorábbi bizonyítékok lehetnek arra, hogy eleink már a középső kőkorszakban is cipővel védték lábukat az éles szikláktól.

Az érintett lelőhelyeket eddig nem datálták pontosan, a csapat most a kőzetek és üledékek kora alapján 79-148 ezer évesre becsüli őket. A nyomokon lábujjak nem vehetőek ki, ehelyett lekerekített, elülső részben végződnek, sőt éles peremek és a pánt rögzítésére szolgáló pontok lenyomatait is tartalmazhatják. Hasonló, a becslések szerint 73-136 ezer évvel ezelőtt keletkezett leleteket találtak már a szintén dél-afrikai Goukammánál.

Helmék szerint a nyomok fiatal hominináktól származhatnak. A kutatók kísérleteket is végeztek olyan szandálokkal, amelyekhez hasonlókat a régió őslakosai viseltek, a lábbelik pedig nedves homokon nagyon hasonló nyomokat hagytak, mint amilyeneket a lelőhelyeken megfigyeltek.

A szakértők az adatokat nem tekintik perdöntőnek, de a szandálhasználat mellett szól, hogy a környék tengerparti, sziklás környezetében könnyedén megsérülhetett volna a gyűjtögetők és vadászok talpa. A korszakban egy komolyabb seb akár halálossá is válhatott.

Nem ez az első alkalom, amikor Helm kollégáival izgalmas megállapításokra jut a környék lelőhelyeivel kapcsolatban. A csapat korábban fajunk legősibb nyomait azonosíthatta erre.