A sarkvidékre is elért az európai vikingek keze

Egy új tanulmány a viking kor kiterjedt kereskedelmi kapcsolatait tárja fel – számol be a Yorki Egyetem oldala. A kutatók szarvasagancsból készült fésűket vetettek biomolekuláris elemzés alá, az eredmények alapján a mai németországi Schleswig-Holstein tartomány területén fekvő Hedebynek több száz kilométerre, Skandinávia hegyvidékén és a sarkvidéken is voltak kapcsolatai a 800-as években.

Hedeby az agancsfeldolgozás egyik központja volt, a területén 288 ezer agancsleletet jegyeztek fel eddig. Ezek többsége fésűk gyártásából származó hulladékanyag, a viking korban a fésűk készítése volt a legfontosabb városi mesterség.

A Yorki, a Stockholmi és a Barcelonai Egyetem, a Balti és Skandináv Régészeti Központ, valamint a Leibniz Régészeti Központ csapata a fésűkben lévő kollagént vizsgálta meg, hogy meghatározzák, milyen fajtól származnak az alapanyagok. Az eredmények azt mutatták, hogy a fésűk 85-90 százaléka rénszarvasagancsból készült. A faj csordái csak Észak-Skandináviában éltek, vagyis az agancsot minden bizonnyal importálták.

„Egyre több kérdésre adunk választ a viking kori Britannia és Skandinávia utazásainak és kereskedelmének datálásával kapcsolatra” – nyilatkozta Dr. Steven Ashby, a Yorki Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, a Hedebyben végzett munka különösen érdekes, mivel a hegyvidéki vagy sarkvidéki Skandinávia, illetve a kontinentális Európa kapujában fekvő város közötti kapcsolatokról árulkodik, és rámutat a 9. század egy olyan időszakára, amikor ezek az északi összeköttetések különösen erősek lehettek.