Aranka, Jeromos2025. február 09., vasárnap
Kultúra

Titkok fürdője, egy fürdő titkai

2023.09.24.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Körülbelül 10 méterrel a felszín alatt járunk, a Szt. Gellért Gyógyfürdő és Uszoda alatt, fejem felett villamosok dübörögnek, miközben a Szabadság hídra vezető ívben a Szent Gellért térről haladnak tovább Pest felé.

Forrás: Sarusi István

A rettentő meleg és párás közegben Koroknai Zsuzsa geológus segít megérteni a Gellért-hegy és az alatta fakadó vizek természetét: „Nagyjából 230 millió évvel ezelőttre, a triász időszakra nyúlik vissza a Gellért-hegy kialakulása. A hatalmas Pangea szuperkontinensbe az Egyenlítő mentén, kelet felől beékelődő Neotethys-óceán déli, feldarabolódó platformján és a köztes medencékben rakódott le az a kovás mészanyag, amiből a hegy fő tömegét alkotó dolomit, helyenként tűzköves dolomit kialakult. Ezt aztán a hatalmas földi erők, szerkezetmozgások gyűrték, törték és a mai helyére mozgatták. Útközben, az eocén végén az oligocén elején (40-32 millió évvel ezelőtt) elöntötte a területet a tenger, különféle meszes üledékeket (konglomerátum, mészkő, márga) halmozva fel, melyek ma is megtalálhatóak a Gellért-hegyen.

Kőzetek a hegy gyomrában. Már az alagút megépítését megelőzően is itt állt ez a karfiol mintázatú borsóköves barlang, ami a Sziklakápolna alatt húzódik. Amikor az alagutat létesítették, akkor termálvíz-keresés közben nyitották össze vele a barlangot. Felfelé a Sziklakápolna felé vezet a mára már lezárt járat.
Forrás: Sarusi István

A miocénben (23,03-5,3 millió évvel ezelőtt), törések mentén a terület fokozatosan kiemelkedett, szárazulattá vált. A pleisztocénben (2,5 milliótól 11 700 évvel ezelőttig) a mindenkori erózióbázis szintjén édesvízi mészkövek képződtek. Ennek maradványaival ma a Gellért-hegy tetején találkozhatunk. Ezen kívül a Gellért-hegyen és környékén a pleisztocént és a holocént kevés lösz, Duna teraszképződmények (kavics és kavicsos homok), valamint feltöltés képviselik.”

Forrás: Sarusi István

 

Majd a geológus rátér a termálvíz forrásaira. Tőle tudom, hogy a Budai hegység kiemelkedésével kezdődött meg a csapadék beszivárgása, és a mai bonyolult, vízszintkülönbségek által vezérelt vízáramlási rendszerek kialakulása. Három fő törészóna határozza meg a hegy mai szerkezetét. Egyik a Gellért-hegy északkeleti oldalán futó, északkeleti peremvető: ehhez kapcsolódnak a Rác fürdő forrásai. A keleti fővető a Duna medre alá húzódik, a Duna vonalában található gellért-hegyi (alhévízi) termálvízforrások feltehetőleg ehhez kapcsolódnak. A hegy központi részének legnagyobb törése a kelet-nyugati irányítottságú, a Citadellától közvetlenül délre haladó Citadella-vető. „Csak termálvíz lép felszínre a Gellért-hegy lábánál, aminek a budai termálkarszt más vizeitől kissé különböző vízkémiai összetétele eltérő forrásterületre enged következtetni” – fejtegeti Koroknai Zsuzsa.

Forrás: Sarusi István

Ez a termálvíz tör fel a Gellért I. sz. forráscsoport, az úgynevezett Ősforrás hasadékaiból is, ami a Ferenc József (ma Szabadság) híd építése, és a környék rendezése előtt közvetlenül a Duna-parton fakadt. Összesen 14 elkülöníthető helyen tör fel alulról a víz, ebből 13 a forrásmedencében szerteágazó 1,5 m mély árkokban, járatokban található, a 14. feltörési hely pedig az oldalvágat végen lévő függőleges hasadék – mutat rá a földtani szakember. Utána elindulunk kifelé a fürdő gépházai felé.

Ide, a gépházakhoz vezető folyosóra vendégek nem, látogatók is csak alkalomadtán juthatnak le.
Forrás: Sarusi István

Innen már Veres Györggyel, a fürdő műszaki csoportvezetője kalauzolásával követjük a termálvíz útját, egészen a medencékig. Miközben a Gellért-hegy gyomrába vájt alagútban battyogunk a vízkitermelő kutakig, megtudom a műszaki szakembertől, hogy ő maga is szívesen kutatja munkahelyének múltját. Kíváncsiságból rákérdezek, számára melyik a legkedvesebb legenda, erre ő egészen az érett középkorig forgatja vissza az idő kerekét. „Ekkor megfigyelték, hogy a Hortobágyról nyugat felé hajtott állatok útközben szerzett sebei begyógyultak, ha az Ősforrás vizén terelték keresztül a jószágokat” – emeli ki György, s ezután egy számára is sokkal szakmaibb és bizonyítottabb vonatkozást hoz fel: Anno a régi Sárosfürdőben kialakított kádakba vödrökkel hordták a termálvizet. Erre külön vízhordókat alkalmaztak. „Azért hívták Sárosfürdőnek, mert az Ősforrások vize vöröses-barnás vas-mangán oxidos iszap kíséretében jutott a felszínre – taglalja a szakember. Fénykorában 40-42 °C-os vizet adott a forrás, aminek a Duna közelsége miatt változik a vízszintje. Bár semmilyen közvetlen összeköttetése sincsen az Ősforrásnak a folyammal, de a nyomáskülönbség miatt áradáskor megemelkedik a gyűjtőmedence vízszintje is. Aszályos időszakban pedig lejjebb apad.”

Forrás: Sarusi István

A kezdeti időktől szivattyúk segítségével látták el termálvízzel az épületet. Pontosabban, csak a Duna szabályozása előtti tér szintjén lévő 4 darab, összesen 800 m3 térfogatú ülepítőtartályba juttatták el a vizet, ahol pihentették (és teszik ezt most is a Gellért tárókban kialakított kutakból folyó) majdani fürdővízzel. „Gyakorlatilag ezekben a tartályokban ülepszik le a kitermelt víz iszaptartalma, hogy a medencék felé már a lehető legtisztább gyógyvíz haladjon tovább. Másfelől pedig a fürdő változó vízigényét igyekeztek ily módon kielégíteni, tehát az ülepítők egyfajta puffertartályként is funkcionálnak” – teszi hozzá Veres György.

Forrás: Sarusi István

Egészen 1980-ig zajlott így a termálvíz-vételezés. Ekkor ugyanis már sem a forrás hőfoka, sem a vízmennyisége nem bizonyult elegendőnek a fürdő igényeinek kielégítéséhez – pláne a forrás alacsony vízállása mellett. György a leírásokat idézve vázolja a megoldást, miszerint már a ’60-as években felmerült egy, a Gellért fürdő feladó gépházából induló, nagyjából a felső rakparttal párhuzamos, de körülbelül 50-60 centiméterrel, annak szintje alatt futó, a Rudas és a Rác fürdőket is összekötő Gellért-táró alagút létesítése. Ennek céljául további vízforrások keresését és használatba vételét tűzték ki. „Jelenleg a több üzemen kívüli megfigyelő kút mellett a Gellért fürdő vízigényét a Gellért táró I-es és III-as kútjai látják el – árulja el a műszaki csoportvezető.

Ősforrás
Forrás: Sarusi István

Kettő töltővezeték indul el a távolabbi kútból, amikből a fent már említett ülepítőkbe kerül a termálvíz. Hogy miért fut két vezeték a kutakból? György meglehetősen gyakorlatias választ ad: „Karbantartás, tisztítás vagy egy esetleges hiba esetén a munkálatok alatt sem áll le a víz szállítása, hiszen a másik cső még üzemben van.” Ülepítés, azaz tisztítás után – mert a termálvizet vegyszeresen nem kezelik – a feladó gépházban lévő szivattyúk segítségével kerül a medencékbe (és részben a zuhanyzókba is) a víz.

Noha a néhai télikert, azaz a mai pezsgőmedence, ami az alján lévő pezsegtető fúvókák miatt kapta a nevét, és a köré-fölé épített átriummal az épület védjegyévé vált, az itt készített temérdek emlékkép okán. A pezsegtetést régen a medencetérben lévő kacsaszoborba rejtett, U-alakú csővel oldották meg: ezen jut fel és vissza a levegő az alkotás belsejében anélkül, hogy a víz a légsűrítő kompresszorral érintkezne.

Egészen az 1930-as évekig télikertként üzemelt a mai pezsgőmedencének helyt adó átrium. Itt is megtalálhatóak még az építéskori Zsolnay-burkolatok.
Forrás: Sarusi István

Azt azonban kevesen tudják, hogy „ezt a 70-es évek közepén gyakorlatilag teljesen elbontották – hoz meglepő fordulatot az épület kiváló ismerője , s rögvest el is árulja ennek okát: eredetileg bauxitbetonból építették, és az idők során kiderült, hogy nem jó az állékonysága. Ugyanakkor az újjáépítéskor figyeltek rá, hogy az eredeti Zsolnay-burkolatok kerüljenek vissza a beltérbe.” Ezzel egy időben egy másik, de annál praktikusabb változtatás is történt itt: addig a medencetéren keresztül mentek hátra a vendégek az öltözőbe, ami higiéniai gondokat okozott. Ezt két, a medencetér alatt futó alagúttal oldották meg. Ráadásul a felújításkor az is kiderült, hogy a korábbi pezsgőmedence rossz alátámasztása miatt statikai szempontból nem megfelelő módon lett kialakítva, úgyhogy nem egészen fél évszázada, az akkor kapható legerősebb (S54-es) cementből készült betonból építették újjá a fürdő közepét. Ez olyannyira jól sikerült, hogy György tapasztalatai szerint kollégái sem hajlandóak belefúrni az ebből az anyagból készült részekbe – inkább más rögzítési eljáráshoz folyamodnak.

Feladó gépház a benne dolgozó 3 darab feladószivattyúval. Ezek juttatják el az ülepítő tartályokból a gyógyvizet a medencékbe.
Forrás: Sarusi István

Maradjunk még a medencetér alatt! Nemcsak a fejünk felett lévő tetőbe épített légcsatornákkal és a mozgatható tető korszerűsítésével, hanem az lenti vízkezelő gépészettel is egyedülálló megoldással találkozunk. Ez utóbbi konkrétan olyan homokszűrő tartályok beszerelésében nyilvánult meg, amik teljesen automatikusan mosták vissza magukat, valamint egy hideg- és egy melegvíz-motoros szeleppel tartották a medence hőmérsékletét. Vagyis a medence saját magának engedett hideg vagy meleg vizet, esetleg mindkettőt. „Ez az akkoriban fejlett nyugati technológia működik ma is a fürdőben. Meglehet, azóta megannyi mindent kellett rajtuk cserélni, de alapvetően ugyanezekkel a tartályokkal szűrjük a vizet most is” – tudom meg a műszaki csoportvezetőtől. Ahogyan azt is, hogy anno a medencetér fűtését gőzzel, hűtését pedig klímaberendezéssel oldották meg, ezt alkatrészhiány miatt, a ’80-as években hagyták abba. Mostanság már csak tárgyi mivoltukban maradtak meg a korabeli masinák, hiszen a fenti tényezőn túlmenően ma már sem gazdaságilag, sem az előírások szempontjából nem üzemeltethetők – így maradt a friss levegő bevezetése és a távhőalapú fűtés.

Utunkat még mindig a gépházban, de ezúttal az udvari hullámmedence legendás gépezetének megtekintésével folytatjuk. Veres György az intézményben eltöltött 26 éve alatt ezt a berendezést is alaposan megismerhette. Örömmel magyarázza el e mechanikus monstrum működését: „Képzeljünk el két darab, fallal körbevett kamrában elhelyezett óriási ládát, közöttük elválasztó fallal. Ezeket nyomja lejjebb, illetve emeli ki a szerkezet. A tengelykapcsoló meghajtását kezdetekben kézi erővel végezték, majd később villanymotor beszerelésével vették le a terhet a működtető kolléga válláról. Tehát a gépházban üzemelő motorból átmegy a nyomaték egy hajtóműbe, ahonnan mindkét oldalra vezet egy-egy kihajtás, tengelykapcsoló szerepét betöltő kuplung. Végül pedig kis fogaskerekek, amik oldalanként külön-külön meghajtanak egy-egy nagy fogaskereket. „Idevágóan szeretném igazolni azt a városi legendát, miszerint a fogaskerekeken még az eredeti marhabőrfedés található. Egyfelől zajcsökkentési céllal alakították így ki a fogakat. Másrészt pedig a bőrbevonat némi rugalmasságot is ad a fogaskerekeknek. Tekintve, hogy ezek állandóan gépzsírban állnak, nem láthatóak” – szúrja közbe György. Azért van az egyik oldalon egyel kevesebb fog az áttételben, hogy a két oldal ne egyszerre dolgozzon, így változatosabb a hullámkép.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 8 percenként éri utol egyik oldal a másikat, ezzel igyekeztek a 20. századi tervezők imitálni a tenger hullámzását. Véleményem szerint ez roppant jól megvalósult!” Visszatérve a hullámgép működésére: rudakkal egy ponton alátámasztott gerendák segítségével egyfajta hintamozgást hoznak létre. Ahogy a láda vízbe süllyed, az alóla kiszorított víz révén keletkezik a hullám. Nem gondolnánk, de a medence vízszintje nagyban befolyásolja a hullámképzést: az oldalsó túlfolyó vályú szintjéhez képest plusz/mínusz 5-10 centiméteren belül ideális a hullámképlet. Ha az iménti értéknél alacsonyabb a vízszint, akkor csapkodja a gép a vizet; túltöltés esetén meg erőlködik a berendezés és a medence legvégén „löki ki” a vizet. Éppen a precíz vízszinttartás miatt bizonyult elengedhetetlennek, hogy a hullámzás idejére kézzel lezárják a vályúkat: ennek hiányában a ciklus végére akár 5 centivel csökken a vízszint. Szerencsére az utóbbi néhány évben megtörtént felújítás alkalmával – többek között – a nyílások ki- és becsukódását is számítógépre bízták.

Búcsút intek e szecessziós csodának, ám az épületből kilépve még maradt érdekesség: a Sziklakápolna irányában látható az a kék, henger alakú hirdetőtábla, aminek a közepében szintén az alagút egyik szellőzőjáratát alakították ki. Egy ventilátor folyamatosan fújja ki odabentről az elhasznált levegőt. Télen, jóval fagypont alatt meglehetősen érdekes kipárolgásokat, páralecsapódásokat figyelhetünk itt meg.

1200 éve feláldozott terhes nőre bukkantak

1200 éve feláldozott terhes nőre bukkantak

A fiatalon elhunyt nő sírja több szempontból is igen érdekes.

2000 éves tekercsbe sikerült bepillantani

2000 éves tekercsbe sikerült bepillantani

A Vezúv kitörésében elszenesedett iratot mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták meg.

Amatőrök bukkantak 2000 éves kincsre

Amatőrök bukkantak 2000 éves kincsre

Az érmék egy részét a rómaiak hozhatták el Britanniából.

Elveszett, középkori palotát találtak

Elveszett, középkori palotát találtak

Úgy tűnik, sikerült azonosítani Hódító Vilmos ellenfelének hatalmi központját.

Veteránok bukkantak több ezer éves leletekre

Veteránok bukkantak több ezer éves leletekre

A csapat egy katonai bázis területén folytatott feltárást.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket