Gyönyörű szkíta lelet került elő

Az északkelet-bulgáriai Provadia-Szolnitszata ősi sótermelő és városi központjában végzett ásatások során egy egyedülálló, az időszámítás előtti 5. századból származó csontjogarra bukkantak – számol be az Arkeonews. A szakértők szerint a lelet egy szkíta hadúré lehetett.

A szkíták az időszámítás előtti 7. században érkezett a Dunához, behatolva a mai Bulgáriába. Nincs bizonyíték arra, hogy harcoltak volna a helyiekkel, ám vannak információk arról, hogy az időszámítás előtti 5. század után összecsaptak a trákokkal.

Vaszil Nikolov régész szerint a szkíta sírok igen ritkák a mai Északkelet-Bulgáriában, eddig mindössze négyet-ötöt fedeztek fel. A most feltárt gödör különbözik az eddigiektől: a harcos sírjának alakja egy csizmára hasonlít, egy kivájt résszel. A nyomok alapján a későbbi időkben feltárták a nyughelyet, de amikor a férfi koponyáját és csontvázának felső részét meglátták, abbahagyták az ásást. Az ősi nyughelyek tisztelete nagyon fontos volt a szkíták számára.

Az előkerült csontjogart kimagasló művészeti alkotásként értékelték a kutatók. Az emberi maradványok mellett egy vaskést, egy ló, egy kutya és egy teknős csontjait is megtalálták.

A szkítáknak kivételes hagyományaik voltak a csontfaragás művészetében. A jogar 39 centiméter hosszú, a nyél két darab összeragasztott csontból jött létre, a feje és a nyele közötti kapcsolat nagyon precízen megmunkált. Az egyik oldalról nézve úgy néz ki, mint egy sas csőre, a másik felére pedig a mesterember egy antropomorf képet faragott a, amelyen a csőr úgy néz ki, mint egy fejfedő.

Nikolov szerint valószínűleg egy kisebb katonai egység vezetőjéé lehetett a lelet. Mint hozzátette, az eddigi, hasonló tárgyak többnyire kereszt alakúak, madárszerű felső résszel. „Leggyakrabban sast faragtak a mesterek, mert ez a madár a szkíta vallási-mitológiai rendszer része” – nyilatkozta.