Átírhatják az amerikai kontinens ősi történetét

Egy friss tanulmány megerősíti, hogy az Új-Mexikóban korábban talált fosszilis emberi lábnyomok valószínűleg a legrégebbi közvetlen bizonyítékai az emberi jelenlétnek az amerikai kontinensen – számol be az Independent. A felfedezés átírja a földrészre való bevándorlás történetét.

A lábnyomok egy ősi tómeder szélén maradtak fenn a White Sands Nemzeti Parkban, és a becslések alapján 21-23 ezer évesek lehetnek. Először egy 2021-es tanulmányban datálták a leleteket, de egyes kutatók aggályokat fogalmaztak meg az eredményekkel kapcsolatban. A szakértők többsége azt kritizálta, hogy a kormeghatározáshoz használt vízinövény-magok nem biztos, hogy felszívták a tóban jelen lévő szenet, vagyis a szénizotópos datálása pontatlan lehet.

A kutatók most két újabb eszközzel erősítették meg a nyomok korát: ősi tűlevelűek pollenjét és kvarcszemcséket elemeztek. Az adatok megdönthetik azt a régóta élő elképzelést, mely szerint az emberek csak néhány ezer évvel azelőtt érték el Amerikát, hogy a tengerszint emelkedése elborította a mai Oroszország és Alaszka közötti Bering-földhidat.

„Ez egy olyan téma, amely mindig is vitatott volt, mert annyira jelentős. Arról szól, hogyan értjük meg a világ benépesítésének utolsó fejezetét” – mondta Thomas Urban, a Cornell Egyetem munkatársa, aki részt vett a 2021-es tanulmány elkészítésében, az újban viszont nem. Thomas Stafford független új-mexikói régészgeológus, aki nem vett részt a vizsgálatban, azt nyilatkozta: korábban kissé szkeptikus volt, de immár meggyőzték. „Ha három teljesen különböző módszer egyetlen korszakhatár körül konvergál, az igazán szignifikáns” – tette hozzá.

Az új tanulmányhoz mintegy 75 ezer tiszta pollenszemet izoláltak ugyanabból az üledékrétegből, amely a lábnyomokat tartalmazta. „A pollenek datálása fáradságos feladat” – mondta Kathleen Springer, az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatógeológusa és az új tanulmány társszerzője. A tudósok úgy vélik, hogy a szárazföldi növények radiokarbonos kormeghatározása pontosabb, mint a vízi növényeké, ám az elemzéshez elég nagy mintára van szükség. A kutatók az ősi kvarcszemek kristályrácsaiban felhalmozódott károsodásokat is elemezték a korbecsléshez.

Bármilyen ősi lábnyom a szakemberek számára képet adhat egy adott pillanatról, rögzítve, hogy az emberek vagy állatok hogyan sétáltak, illetve keresztezték egymás útjait. White Sandsben állati lábnyomokat is feltártak. Bár egyes ősi, amerikai leletek emberi eredetét megkérdőjelezik, a White Sands-i nyomok esetében ez nem merülhet fel.