Középkori szerzetesek nyomában
A középkorban az egyik legtekintélyesebb szerzetesrend a franciaországi Citaux városáról elnevezett, 1098-ban alapított ciszterci rend volt (Citaux latin neve Cistercium).
Száz esztendő alatt egész Európában létesültek ciszterci apátságok, a szerzetesek hazánkban is megtelepedtek. A középkori Magyarországon húsz ciszterci apátságról tudunk, az elsőt Vak Béla legidősebb fia, az 1141-től 1162-ig uralkodó II. Géza király alapította Tolnában, az akkori nevén Cikádoron, a mai Bátaszék területén. (Az az épület az évszázadok során elpusztult, romjaira barokk templom épült, a feltárt maradványai ma a bátaszéki romkertben látogat-hatók.) Későbbi uralkodóink is alapítottak ciszterci apátságokat, közülük a legtekintélyesebb a pilisi volt (marad-ványai Pilisszentkereszt mellett ma is láthatók). Ennek több úgynevezett filiáléja is létesült, ezek egyike a bélapátfalvi apátság. Jóllehet ez utóbbi is erősen megsínylette a történelem viharait, a templom – a középkori ciszterci apátsági templomok közül egyedüliként – megmaradt. Noha országos jelentőségű műemlékről van szó, amelyben késő román és kora gótikus stílusjegyeket is felfedezhetünk, a templom élő vallási helyszín is.
1200 éve feláldozott terhes nőre bukkantak
A fiatalon elhunyt nő sírja több szempontból is igen érdekes.
2000 éves tekercsbe sikerült bepillantani
A Vezúv kitörésében elszenesedett iratot mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták meg.
Amatőrök bukkantak 2000 éves kincsre
Az érmék egy részét a rómaiak hozhatták el Britanniából.
Elveszett, középkori palotát találtak
Úgy tűnik, sikerült azonosítani Hódító Vilmos ellenfelének hatalmi központját.
Veteránok bukkantak több ezer éves leletekre
A csapat egy katonai bázis területén folytatott feltárást.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
