Így formálták társadalmunkat az ősi klímaváltozások

Ralph Grossmann, a Kieli Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban a neolitikum és a bronzkor idején lezajlott klímaváltozások és az emberi populációk változásainak kapcsolatát tárták fel – olvasható a Phys.orgon. A kutatók régészeti leletek és geológiai forrásokból származó éghajlati adatokat elemeztek, a cél az volt, hogy megismerjék a klimatikus változások és az emberi közösségek összefüggéseit a közép-európai régióban.

A csapat egy közép-németországi, egy csehországi és alsó-ausztriai, valamint egy dél-németországi területre fókuszált. Összesen 3400 korábban publikált, szénizotópon alapuló datálást használtak fel, és abból indultak ki, hogy az egy időszakból származó maradványok mennyisége a népesség nagyságáról árulkodik. Az éghajlati adatok barlangi képződményekből lettek kinyerve, a vizsgálat az időszámítás előtt 3550 és 1550 közötti periódust ölelte fel. Ez Európában a kései neolitikum és a korai bronzkor időszaka volt.

A tanulmány figyelemreméltó összefüggést mutatott ki a klíma és az emberi populációk között. A meleg és csapadékos időszakokban a népesség száma általában növekedett, amit valószínűleg a jobb termés és gazdaság is elősegített. Hideg és száraz időkben a populáció ezzel szemben gyakran csökkent, és néha jelentős kulturális változások következtek be, amelyek a növekvő társadalmi egyenlőtlenség lehetséges bizonyítékai. Közép-Németországban például ilyenkor jelentek meg fejedelmi sírok.

Az eredmények azt sugallják, hogy az emberi populációk időbeli tendenciáinak legalább egy része a változó éghajlat hatásainak tudható be. Érdemes hozzátenni, hogy a régészeti korlátok az adatokat is torzíthatták, ennek ellenére a hasonló vizsgálatok nagyon fontosak annak megértésében, hogy fajunk miként reagál a környezeti változásokra.