Kémműholdak segítségével fedeztek fel római lelőhelyeket

Egy friss tanulmányban a hidegháborús időkben, az 1960-as és 1970-es években gyűjtött kémműhold-felvételeket elemeztek – számol be a National Geographic. Az adatoknak köszönhetően a szakértők közel 400 római kori erődítményre bukkantak.

A lelőhelyek a mai Szíria és Irak félsivatagos, sztyeppés vidékén fekszenek, és részben azért emelhették őket, hogy védelmet nyújtsanak a betörő arabokkal és perzsákkal szemben. Igaz, az erődöknek ennél jóval komplexebb funkciója lehetett.

A térségben már 1934-ben felfedezték egy védelmi rendszer részeit Antoine Poidebard régész és jezsuita szerzetes légi vizsgálatainak köszönhetően. „A történészek és a régészek az 1930-as évek óta vitatják ennek az erődítményrendszernek a stratégiai vagy politikai célját, de kevés tudós kérdőjelezte meg Poidebard alapvető megfigyelését, miszerint a keleti római határt erődök sora határozta meg” – mondta Jesse Casana, a Dartmouth College munkatársa és a csapat tagja.

A kutatók titkosítás alól feloldott kémműhold-fotókat elemeztek, a képeknek köszönhetően 396 egykori erőd nyomait detektálták. A lelőhelyek jelentősen része mára elveszhetett a modern földhasználat miatt.

A friss eredmények alapján a rendszer nem északi-déli, hanem kelet-nyugati irányú volt, és nemcsak a biztonságot, hanem a kereskedelmet és kommunikációt is segíthette. Úgy tűnik, a római határ nem volt állandó konfliktusok helyszíne, a birodalom pedig a vártnál rugalmasabb lehetett.