Ősi háború nyomaira bukkantak

Egy friss tanulmányban Teresa Fernández-Crespo, a Valladolidi Egyetem munkatársa és kollégái korábban feltárt ősi spanyolországi csontokat elemeznek – számol be a The Guardian. Az eredmények azt mutatják, hogy mintegy 5000 éve, a neolitikum idején súlyos konfliktus tombolt a térségben.

A felfedezés azt jelenti, hogy az első nagy háború a véltnél jóval korábban zajlott a térségben. Úgy tűnik, a konfliktus megközelítőleg ezer évvel azelőtt zajlott, hogy az első államok kialakultak volna a mai Spanyolország területén.

A csapat összesen 338 személy maradványait elemezte, a csontok 5400-5000 évesek, és a Rioja Alavesa-i tömegsírból kerültek elő. A leletek sérülései és az aránytalanul sok férfi elhunyt harcokra utal, amelyek legalább hónapokig tartottak.

A halottak mintegy 23 százalékának csontja volt sérült, a sebesülések 10 százaléka pedig nem gyógyult be. Ezek igen magas arányok. Az is kiderült, hogy az összes be nem gyógyult sérülés 74, illetve a begyógyultak 70 százaléka serdülő vagy felnőtt férfiakhoz köthető, hasonlóan kiugró arányt más neolitikus tömegsírnál nem találtak még. 52 kőből készült nyílhegyet is feltártak a lelőhelynél, ezek közül 36-on detektáltak becsapódásból származó nyomokat.

Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a korszakban a konfliktusok jellemzően kis rajtaütésekből álltak, néhány napig tartottak, és 20-30 ember bevonódásával vívták őket. A szakértők azt feltételezték, hogy a korai társadalmak nem voltak logisztikailag elég fejlettek a nagyobb háborúk végrehajtására, az első nagy konfliktus pedig csak a bronzkorban történt.

Hogy a Rioja Alavesa-i leletek pontosan milyen háborúhoz köthetőek, nem tudni. Elképzelhető, hogy különböző kultúrájú csoportok között robbantak ki a harcok, miután túl nagy lett a feszültség.