Budapest születésnapja

A Budapesti Negyed 20-21. számában így ír az a városegyesítés egy évvel korábbi eseményeiről: „1872. november 26-án indult meg a városegyesítési törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása, amely december 9-ig tartott. A városegyesítés azonnali végrehajtását a Ház vita nélkül jóváhagyta. December 17-én egyetlen ülésben a főrendiház elfogadta a törvényjavaslatot, és az december 22-én megkapta Ferenc József aláírását is.”

Az 1872. évi XXXVI. törvény a december 23-i kihirdetéssel hatályba lépett, első pontja pedig így szól:
1. § Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesittetnek.

Budapest címere, melyet Fridrich Lajos címerfestő és Altenburger Gusztáv címergyűjtő a város egyesítésekor. A címertervet Pest Buda és Óbuda testülete 1873. május 29-én fogadta el. A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst színű, hullámos szalag választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. A címerpajzsot jobb oldalát egy arany színű oroszlán, a bal oldalát pedig egy arany színű griffmadár (oroszlántestű sas) tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

Forrás: Wikimedia Commons

„A törvénynek már csak a megvalósítása volt hátra. Néhány nappal a törvény szentesítése és kihirdetése után a belügyminiszter mindhárom várost felszólította, hogy a szervezési munkálatok elkészítésére a törvény 134. §-ában előírt, általuk választott tagokból álló 34 tagú bizottságot 10 napon belül hozzák létre. A bizottság az elkészült munkálatokat 1873. március 20-tól kezdve részletekben terjesztette a három város időnként összeülő közös közgyűlései elé. A pontosan kilenchónapos tárgyalássorozat alatt a városegyesítés részproblémáira is megoldást találtak. Meghatározták a főváros közigazgatási kerületeit: ekkor lett külön kerületté a korábbi VI. kerületből kiemelt Erzsébetváros, a VII. kerület és X. kerületként a korábbi józsefvárosi külterülettel együtt Kőbánya. Kialakultak a közös törvényhatósági bizottság megválasztásának szabályai és a közgyűlés szervei is. Létrejött a főváros szervezeti szabályzata: tulajdonképpen a főváros teljes közigazgatási szervezete is. E tárgyalások során meghatározták a főváros címerét is.
A felterjesztett szabályzatokat a belügyminiszter rövid idő alatt jóváhagyta. 1873. szeptember 25-26-án megtartották a választásokat is Budapest első képviselőtestületébe: 200 tagot a mintegy 16 ezer választójogosult polgár szabadon, 200-at pedig az 1200 legnagyobb adófizető közül választott. A választás egyes kerületekben a lassan kialakuló helyi és országos politikai klikkek közti előzetes osztozkodás alapján ment végbe.
1873. október 25-én, a pesti Vigadó termében, az új tagok összegyűltek az első közgyűlésre. Ugyanakkor megválasztották a főváros főpolgármesterévé Ráth Károlyt. November 4-én polgármesterré Kamermayer Károlyt választották. 5-én megválasztották a két alpolgármestert.
1873. november 17-én Budapest főváros tanácsa ténylegesen is átvette az ügyek vitelét a működésüket előző napon megszüntető városi tanácsoktól. Gondosan rögzítették a napot: terhek és kötelezettségek e naptól kezdve az egyesített városokat terhelik. E napon ténylegesen is megszületett Budapest” – írja a Budapesti Negyed.