Ősi hajósírra bukkantak Norvégiában

Skandinávia legősibb hajósírját azonosíthatták a norvégiai Lekában – számol be az Arkeonews. A lelőhely időszámítás szerint 700 körülre datálható, nem sokkal a viking kor előtti periódusra.

A régészek idén nyáron végeztek felmérést a 60 méteres Herlaugshaugen dombon, amelyet Snorri Sturluson királyi sagáiban Herlaug király végső nyughelyeként jelölt meg. A helyszín az ország egyik legnagyobb sírhalma, az ásatások már az 1700-as években megkezdődtek itt.

Geir Grønnesby, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem Tudományos Múzeumának munkatársa szerint az ekkor feltárt leletek már az 1920-as évek elejére eltűntek. „A csontvázat egykor Herlaug király nevén kiállították a trondheimi székesegyházi iskolában, de senki sem tudja, hová került” – tette hozzá.

A cél most azt volt, hogy datálják a lelőhelyet, illetve megállapítsák, hogy volt-e benne hajó. A kutatók rendkívül izgatott lettek, amikor hajóra utaló méretes szögek kerültek elő. A leletek azt sugallják, hogy a halom a Meroving-korból, közvetlenül a viking periódus előtti időszakból származik.

A korszakban a hajók sokat fejlődtek, úgy tűnik, a korabeliek kiterjedt tengeri ismeretekkel és erőforrásokkal bírtak. Az óriási, leletekben gazdag halom a gazdagság jele, a hajósír pedig azt mutatja, hogy a korabelieknek kapcsolatuk volt a szélesebb világgal. „Amikor valaki nagyobb hajókat épít, az általában azért van, mert nagy távolságot akar velük megtenni” – nyilatkozta Grønnesby.